Hetikiadás, 1940. január-december

1940-12-04 / 49 [1526]

T ránv mutatás > i-^^u.aeceauer A képviselőház befejezte a költségvetési és a megaiánlási vitát és ezzel túljutott ezidei legnagyobb munkáján, ríyolcórás ülésekben, - inter­pelláoiós napokon . 14 óras ülésekben, - folyt a vita.amelynek során feltárták aa ország összes időszerű kérdéseit. Most a felsőház tárgyalja a költségvetést, amely karácsony előtt tető alá kerül. A karácsonyi szünetig a képviselhoz már csak néhány javaslatot tárgyal .majd a szünet után sor kerül több fontos törvény javaslat vitájára.Ha visszapillantunk a most lezajlott háromhetes vitára,meg­állapíthat juk, hogy ennek során a nemzet választ kapott sok ol^an kérdésre, amely elsőrendűen érdekli. A miniszterelnök nem tért ki egyetlen kérdés elől sem es négy és félórás beszédben válaszolt. Ugyanazon az ülései a Ház egy el­lenzéki képviselő beszéde során e" >iye. en tiltakozott a román állam vezetői­nek nemcsak ellenünk,hanem a tengelyhatalmak ellen is irányuló reviziós állás­pontjával szemben.A miniszterelnök erre azt válaszolta .hogy ami Romániában elhangott,az az adott szó megszegése volt és ellene felemeljük tiltakozó sza­vunkat. Az erdélyiek kivánságára megígérte hogy a székely határőrkérdés meg­oldását. A miniszterelnök több olyan bejelentést ís tett,amely élénken fog­lalkoztatja a közvéleményt és a politikai életet. Akad ezek közt a háborús idők altalt követelt áldozatvállalásra és lemondásra vonatkozó bejelentés is. Kétségtelen,hogy a nemzet a jobb jövő érdekében kemény elhatározással vál­lalja ezeket az áldozatokat. Teleki Pál miniszterelnök iránymutató beszédéből - helyünkhöz mér­ten - az alábbi fontos megnyilatkozásokat emeljük ki. A külföldi ma: yarok visz­szatelepülését mindenünnen szive sen látja a kormány. A bukovinai magyar falvak lakosságát zárt egységben kivánják visszatelepíteni .Romániából 11.000, nagyrészi ipari munkás .magyar testvérünk jött vissza,akiket a felvidéken helyeznek el. Az erdélyi képviselők vezetőjének arra a kívánságára,hogy a címeket és rangc— . kat töröljék el,azt válaszolta,hogy ezáltal nem jutunk messzebb. Azt.kell meg­szüntet ni, hogy a társadalom^ezekre tö r jön.Ezirányban kell nevelni a társadal­mat és akkor a külsőség magától megszünik.Megáilapitotta, hogy a főváros int elli genciája beteg. A mult században sok zsidót eresztett be és túlzottan jelent­kezik a zsid- szellem. A magyar nemzet, a parasztságból me-erősödve kelhet új­ra életre. Ehhez azonban uiabb generációkra van szükség. A zsidókérdést csak az egységes európai rendezés keretében lesz teljesen megoldható.De ad:ig is kel megoldást találni. Ez nálunk számbeli kérdés. A zsidókérdés elintézése fájdal­mas folyamat, azonban az egész nemzet érdekében megoldandonak tartja. Megkell tehát akadályozni,hogy a nagytömegű zsidóság tovább elkeveredjék. Közép és felsőosztályunk tekintélyes része máris elzsidósodott. Ezt már 30 vvel ezelőtt kellett volna megakadályozni. Nem szabad,hogy a gazdasási élet vezető helyei zsidók,félzsidók,vagy strohmanok kezében legyenek. Azonban egyidőben nem le­het minden élethivatást elvenni az el keveredettekké 1 egy millió főt kitevő em­bertömegtől,amig kielégítő megoldás nincs, Az uj törvényben józan és uj meg­oldást akar és ami méltányos,azt megadja. A nemzetiségi kérdésről szólva ki­jelentette .hogy az a törekvésünk,hogy a magyarság és a nemzetiségek is e y­formán tartsák fenn a maguk faji jellegét. Egyesek szítják a rutén-magyar el­lentétet. Ez is a zsidókérdés megoldatlanságának egyik következménye. Az ösz­szef érbetetlenségi kérdésben még nincs kialakult álláspont ja. de a ."bírói és gazdasági szempontok érvényesítIse egyaránt szükséges.* Az alkotm 'nyreform terén figyelemmel lesz a fasciók és korporációk munkájában érvényesülő elvek­re ,rendszerekre. Arra törekszik,hogy érvényesüljön a területi, a hivatás­rendi és a nemzetiségi elv. Az eddig atomizált népképviseleti elvről-átme­gyünk a közöss'gi elvre,de nincs szo ennek teljes elhagyásáról. A tekintélyelv erőteljesebb érvényesítését szükségesnek tartja. A végrehajtó hatalom nagyobb stabilizációja és decentralizációja szükséges. Szolt a korlátozásokról, a ke­nyérnek burgonyával és kukoricaliszttel való keveréséről, a péksüteménynek vár­ható eltiltásáról, a földkérdésről,a racionális termelésről.amely utóbbival, szerinte többre megyünk, mint a földi eloszt ássál j ró kísérletezéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents