Hetikiadás, 1940. január-december
1940-11-13 / 46 [1526]
Világnézetek és gazdasági erők harca. 1940. nov. 13 A tengelyhatalmaknak kétségbevonhatatlan hadi sikere ível párhuzamosan haladnak azok a tárgyalás ok, mely éknek végleges befe jezéseia háború sikeres lezárásával esnek majd valószínűleg össze. Ennek a tárgyalási folyamatnak végén egy uj világ körvonalai bontakoznak ki, amikorr a történelemmé válnak a mult közgazdasági törvényei és a világot benépesítő emberiség jó részének életét az uj rend.uj utakon fogja vezetni tovább* Ha végigtekintünk a világtérképen, len etet len nem megfigyelni, hogy a világ javainak összezsufolódása,a tőkék felhalmozódása azokra a területekre esik,melyek iparilag erősek és hatalmasak. Iparánál és tőkeerejénél fogva első helyen áll az Egyesült Államok,majd az ovii ág nyugati része,a német .belga, francia és hozzászámítva az an; ; ol iparvidék .majd Japán es végül Szovjetoroszország,melyről ugyan pontos értesülések alig szerezhetők be,de minden valószinüség szerint az utóbbi két évtized alatt nyersanyagkészleteinek növelése "mellett amerikai méreteket is túlhaladóan iparosodott. A nyersanyagtermelő területek szervesen kapcsolódnak az ipari terület ékhez, eil át va azokat nyersanyaggal,legjobb esetben félgyártmányokkal,melyekből azután ipari produktumokat állítanak elő és ezzel értéküket megtöbbszörözik és a helyi fogyasztás leszámítva, az így előállítóttt ipari termékek legnagyobb részét visza juttatják kereskedelmük utján a nyersanyagtermelőkhöz. Bből a körforgásból maradtak ki a tengelyhatalmak állama i, mely eket - mert a világháborús győzők az összes piacokat a maguk szánára tartották fenn - nem akarták piacokhoz juttatni és húzódoztak egy igazságos,becsületes rendezés hozzájárulásához, A nyersanyag és gyarmatok nélküli Németország .valamint a világháború után kisemmizett Olaszország évtizedekig küzdöttek békés ut cn helyzeaák javításáé r*.,de a másik oldal még a háborút is inkább vállalta,mint az a lehet séget,hogy a német ipar és kereskedelem is akadályoktol mentesen jelenhessen meg a világpiacokon. Szövetségek köttettek és váltak papír ronggyá, ma már e.eyedül Anglia áll ellent. Nyugateurópa ipari termelese német ellenőrzés mellett a háború nyomainak eltakarításán dolgozik. Nem vitás,hogy az angol ellenállás ^egyre inkább lefelé hajló vonalat mutat.ami gondolkodóba és kétségbeejti az egyesült Államokat .ezért egyre erósebb mértékben siet Anglia segítségére, ha még lehet,mentse érdektárs át. Az Egyesült Államokat a közös világnézeti gondolkodáson túlmenően anyagi .illetve gazdasági vonatkozások szorosan fűzik Angliához. Az Egyesült Államokban ezt a háborút ugy tekintikjmint amelyben a mult gazdasági és alkotóerői - amiket ezesetben Anglia képvisel - ütköznek meg az uj kor gondolkodást,világot és gazdaságot átalakító erőkkel. Az Egyesült áliamok kapitalizmusa.ipara,kereskedelme és mezőgazdasága jól tudja,hogy Anglia csatavesztésével egy ,' világ múlik el, melynek közgazdasági tételei ÍR semmivé válnak,ami azt jelenti gyakorlatilag,hogy az amerikai tőkék m megszűnnek Európában döntő tényezők lenni.a gépekre felépített ipar elveszti piacának jórészét, kereskedelme ennélfogva pangásnak indul és a gé/>esitett mezőgazdaság exportra berendezett termelése is csak olyan mertékben találhat Európában piacra,amint azt a pillanatnyi helyzet követeli meg,de az árszabályozás kérdése már kicsúszik kezei közüL , , Miután az egyesült. Államokban mindent .az. üzlet,szemüvegén.keresztül merlegeinek, a jelenlegi uralom tehát azt tartja helyesnek,ha Angliának ebben a háborúban minden lehető támogatást megadnak. . Ugyanekkor a tengelyhatalmak abban a biztos tudatban,hogy a háború be íejezese meghozza szamukra a kívánt eredményt, ig ve kéznek szorosra fűzni Európa államainak viszonyát .hogy annakidején eevsépespn és vArt tömbben íerS!Iíekllí. az összekötíetlst ^ földteke J HyuP! e fe!Ín é levf%zM$m irta /iin TT - - -
