Hetikiadás, 1940. január-december

1940-11-06 / 45 [1526]

45.szám. ~ /Szállnak a varjak. Folytatás./ - Jézus segits! - rikkantotta bele^a várakozásba és megnyomta térdével a líurza oldalát. A falu északi kijáratánál lehetett csak látni,hogy a tüzérek szintén felvonultaki Két napja érkeztek Szentgjrótról^meg Türjérői,ahonnan veíükjött az egyik bencés barát is. De még Jánoshazáról es Sümegről is gyülekeztek a kurucok,mert a hirlátók már hetek óta suttogták.hogy Becsben igen rossznéven veszik Heister főgenerális urnák a tétlenséget,hölott ott hányjaveti magát fakó lován az a mihaszna Béri-Balogh Ádám,aki annyi borsot tört a felséges császár legnevesebb vezéreinek orra alá. De nem telt "bele egy egész óra sem,amikor felvonult a sereg,amelynek feje felett egyre nagyobb fekete foltként károgtak-keringtek a varjak. Á déli harangszót derékban vágta jcetté az első ágyú elbődülése. Tavernában megkezdődött a viaskodás. De mit szaporazuk a szót? Béri-Bal.>gb Ádám brigadéros ur alól kilőtték a híres fakó Murzát a vén Huszár-Nagy Andris fél füle a vállát verdeste.ugy levágták,de nem tágított vezére mellől,akinek, fejéből három sebből is folydogált a vér,de azért nem hagyta kifejlődni Heister generális csapatait, hanem szüntelen rajta-rajtákkal ott apritotta.hol a legsűrűbb volt. Már kezdett elnomályosodni az árnyék és csendesedni a csatazaj, amikor Bejczi Bence kapitány ur lihegő-fáradtan jelentette,hogy visszavonul az ellenség. Háromszáz hadifogoly és a bécsi aaászar egész tüzérsége a kurucok kezére_került. Béri-Balogh Ádám nagy örömét csak az zavarta meg,hogy legjobb vitézei közül elesett Bus-Csapó,meg Herbszt Sebestvén^ a talpasok parancsnoka. ilppen igyekeztek már a templom elé .hogy bálát adjanak az istennek, amikor nagy botjával odakopogott a vezér ele a oaltavári plébános. Béri-Balogh Ádám ugy megölelt e,hogy más rendes embernek összeropogott volna a borda

ja.de az e'gyken lovastiszt csak boldogan mosolygott,amikor a brigadéros megköszönte neki nagy szolgálatát. Bejczi Bence kapitány ur mondogatta el azután a nagy titkot.A baltavári plébános ugyanis a háza mögé szoktatta a var jakat,szorgalmásán szarta nekik a búzát és amikor a labanc had készülődéséről megbizonyosodott^rájuk uszította a kutyáit. Az igy felcsapódott fekete madarak vészes károgása jelezte a kuructábornak,hogy legyen készen. A türjei bencés káplán is a fekete madarakat figyelte és ennek alapján igazgatta a Nagyságos Fejedelem igencsak csekélyszámu, de annál harapósabb tüzérségét. A nagy győzelem ujjongásába olyan visszásán keveredett bele a varjak károgása,hogy éppen alkalmas kísérőzenéül szolgált a bécsi király hadainak visszavonulásához. A fehér paripa

. A fehér ló legendás alakja anagyarsáí nak. Szer és néhányszáz esztendővel ezelőtt .amikor a tudós barátok még nem rótták egymás mellé kimondhatatlan türelemmel a krónikák cikornyás betűit .amikor a messze napkeletről jött szilaj nép még nem ismerte Krisztus hitét,fehér ló feláldozásával hódold az istennek. Innen származik az a különös ti sztélét,amely a legszebb és legnemesebb állatok egyikét veszi körül történelmünkben. A magyar férfi a kardjával és lovával mindig össze volt nőve és csak akkor volt boldog ez a nemzet,amikor töretlen erővel elt a kard és ló tisztelete. Huszonegy esztendővel ezelőtt ,1919. november 16.-án, tűnt fel ismét a fehér ló a magyar történelemben. Azon a csatakos,sáros ^hideg napon vonult be Budapestre Horthy Miklós fővezér,s attól a naptól számítódik a felfelé iveíő és egyre izmosodó uj magyar élet. Sz a legendássá vált fehér ló tartotta bennünk^a lelket Trianon legsötétebb éveiben-,ez a fehér ló adta vissza az elorozott ország nagy részét az anyaországnak,ennek a patkója kopogásától rettegnek ma is ellenségeink és - emlékezzünk csak vissza - milyen könnyes-boldog .érzéssel hallgat tuk, amikor a magyar honvédség élén berobogott Komáromba, el látogatott Kassara,a Nagyságos Fejedelem fővárosába és ennek az évnek nyara végén Nagyváradra.Szent László király városába.És reméljük,hogy nem torpan meg további útjában. - - -