Hetikiadás, 1940. január-december

1940-04-30 / 18 [1526]

Sajtónovella* , ^1940 .május. Íj -J i váx£Lszan tul Azon a sajnálatos dolgon tul,amelyet a "fSlsöliázban szóvátett szlovákiai magyar üldözések jelentettek számunkra,ugyszintén a külügyminisz­ter erélyes £ ,amelyben figyelmeztette az­if ju államot ,hogy a magyar tü­relemnek is van határa,a magyar politikai életet a legélénkebben a sajtó­javaslat kérdése foglalkoztatta, /Közbevetőleg mag jegyezhetjük,hogy amikor odaát bele akarják fojtani a magyar szót a magyar okba, nálunk a teljes politi­kai, gazdasági és kulturális szabadság birtokában élnek a szlovákok és legutóbb megalakít ották a magyarországi szlovákok kereszténypártját is,/ Az 55 szakaszból álló sajtónellát és indokolását a napokban osz­tották szét a képviselők között. Emlékező te sehogy'a javaslat beterjesztését hosszas tárgyalások olőzték meg ugy a sajtókamara,mint a kománypárt szakbizot­ságainak bevonásával és a javaslatba a sajtókamara által kivánt több módosí­tást bevettek. A világháború kitörésének évében, 1914.-ben hozta a magyar törvényhozás azt a sajtotörvényt. amely mindeddig szabályozta a sajtójogot és a magyar sajtó egész életét. Mint a most beterjesztett sajtónovella índokolá sában az igazságügyminisztor megállapítja, az azóta eltelt negyedszázad meg­ér lolte a fenálló sajtójog gyökeresebb módosítás áriak szükségességót« A módosí­tás mellett sz ólnak a sajtotörvény tanulságai is, a nemzetközi helyzetnek és egybon hazánk helyzetének gyökeres megváltozása és végül az állami és tár­sadalmi élet mélyreható átalakulása. Már a világháború idején kitűnt a sajtó­törvény bizonyos hiányossága és éppen emiatt nem lehetett megakadályozni a hazafiatlan sajtónak a nemzeti összetartást gyöngítő és belső rendet bomlasz-' tó működését. Elvitathatatlan tény.hogy a sajtó még ma a rádió korszakában isj a legjelentősebb tényezője a közvélemény kialakításának, A háború utáni átalakulások idején sajnálattal' kellett tapasz? talni,hogy a sajténak nem'mindon része használta fel hatalmas befolyását ugy. hogy a kormányzat és a törvényhozás munkáját támogatta volna,sőt törekvésével szemben fejteteki működést. Az indokolás szerint el kell ismerni,hogy a közé­lot és a magánélet viszonyainak jóhiszemű ellenőrzése és bírálata a sajtónak nemcsak joga,hanem kötelessége. Itt súlyos megállapítások következnek az in­dokolásban, amoiy ozt mondja© Azokat a támadásokat., amelyeket a forradalom után az ország ujjáópitésén fáradozó kormányzat ellen a sajtónak a bolsevizmus* * sal,illetve a forradalmi radikalizmussal rokonszenvező része szertezett meg, nem lehot a sajtó megengedett jóhiszemű ellenőrző biráló munkája körébe il­lés ztoni; ez a munka rombolás volt .Elit éli az indokolás azt a SZÍVÓS harcot, amelyet a sajtónak nemzetközi jellegű igen erős része folytatott a nemzeti irány ellen s a nem keresztény sajtó magatartását is,amellyel a kormányzatnak a zsidóság túlzott érvényesülését visszaszorító irányzatával szemben letért" a tárgyilagos bírálat útjáról. Még számos jelenséget sorol fel az indokolás," amely aztán meg állapit ja,hogy amint az éleinek semaiféle megnyi lvánulása,ugy a sajtó sem irányulhat a közérdek ellen, A fentiekben ismertetett megfontolások késztetnék a kormányt a sajtónovella beterjesztésére,' A sok szigorú intézkedést tartalmazó" javaslat fontosabb újításai közt szerepelnek a következők: Eltörlik a kauciót.de ha a lap esetleges pénzbüntetését féléven belül nem fizeti meg.be kell szüntetni a lapot. A túlzott szenzációhajhászás megakadályozására bűnügyekről a birói tárgyalás előtt csak a tényállást szabad közölni. A családi elet belső viszo­nyait hánytorgató cikkeket is lehetetlenné kívánja tenni a javaslat,amelynek alapján a bíróság a ? tiltott közlés vétségéért az eddigi kis' pénzbüntetés helyott egy évig tartó fogházat is kiróható A rágalmazáson kívül,amelynek bürA tetősét szintén szigorítja, a ióhirnév.rontását,i? bünteti. Az országgyűlés és~ ma-s közületek gyűléseiről szplo elferdített tudósítások GS etében tekintély rombo­lás cimőn jarriak el. A javaslat inimtar/tja a f qjozatos felelősség rendszerét „de bizonyos oset.elcben a felelős szerkesztő a szerzővel együttesen vonható felelős­sé gro. Az eljárást gyorsítja a javaslat •.Sajtóügyekbe qllon egyfokú jogorvoslatnak, van helye,,még,pedig a Kúriához, A javaslat,utasítT ja a.minisztert ,nogy a sajtekamararol tprvenyjavaslatot, terjesszen e£o es, ad­dig is intézkedik,hogy a kamara a felsőházban és.a, fov.torv.nat-bizo'úusagban

Next

/
Thumbnails
Contents