Hetikiadás, 1940. január-december
1940-01-10 / 2 [1526]
^ ' A no a háborúban. *szekció Mintha visszafelé fordult volna az idő kereke és feltárná előttünk a majdnem ködbeveszett régi kort,amelyben a nő a férfi oldalán együtt vivta harcát a természet erőivel szemben,hogy bizonytalan lehetőségek közé helyezett letét megmentse ,ugy tűnik fel most az a hiráradat,amely különösen a finnországi harcok leírásaiból jut el hozzánk.A három és fél milliós finnség a százötven milliós oíosz óriással viaskodik al&ora elszánással és olyan hősi ö nf eláldoz áss al, ami re csak a régi magyar történelemben a végvári vitézek óráról-órára bizonytalanabb harcaiban volt példa.A leshánjésok,tőrbeejtések és soha nem nyugvó zaklatások szakadatlan sorozata őrli, és tépi a rettentő nagy orosz hads^eg idegszálait,mert a maroknyi finn só? tud ja .,hogy csak abban az esetben lehet valamelyes re" menyük a sikerre,na megs okszorozzák ömmaguk ere jét és szinte napi pihenés nélkül örökké verekszenqk. Ebben a munkábax valósággal hőskölteménnyé magasztosul a finn nő alakja/Jindzat a munkát,amire nem feltétlenül szükséges a. " . férfi' erő és a szivósabb kitartás,nőre és gyermekre bizzák.Láttunk olyan képeket, amelsr@ken középiskolás fiuk vezetik a'villamost ^söprik az utc átlapol jak a bet eget, végzik a háztartás munkáját.á sordültebbek pedig a leányokkal r együtt olyan segédszolgálatot végeznek, hogy ezzel mentésit sók a katonaságot,egyben szaporítsák a fegyvert fogni tudók számát-A finn tábori hadseregben *' a gépkocsive zetők ; szakácsok,hiradósok,futárok "és ^természetesen a bet ogápo lók, valamennyien nák.A kötelesség töljesité seben és a haza megvédésében nincs különbség finn gyermokjfelnőtt,öreg,nő és férfi között, hanem kiki képességének megfelelő helyen csak azért szorgoskodik^hogy akár élete feláldozása áran is megmentse hazája függetlonsegét. A magyar történelem szintén bővelkedik ilyen felvillanó és pélféat t '.. mutató e somon yekbon.Amennyire fol tudjuk kutatni nemzetünk múltját,a férfi, a kardforgató.ellonséggel viaskodó,uj hazát szerző és a családi tűzhelyet védő férfi mellett mindig ott látjuk a nőt,aki nemcsak á gyermek nevelésével és a napi betevő falat elkészitésével foglal kőzik, hanem egyenlő osztályos társa annak a fé rfinek, akivel holta napjáig összekötötte élete fonalát.Nem akarunk li Dobó Krisztinákra /csak a költő nevezte el Katicának a hős egri leányt/,vagy£Rákóczi leroncné Zrinyi Ilonára,aki az ostromlott Munkács várában fővezérként yezette a védekezés hadműveleteit a bécsi császár hatalmas hadai ellenemért akkor igazságtalanok lennénk azokkal a névtelen milliókkal szemben.akiknok a nevük már beleszürkült a múltba és csak tetteik emléke lobog előttünk világi tó fáklyaként* Ha az elfogulatlan külföldi szemlélő a világ legelső vitézi nep'ei közé sorolja a magyart,akkor ozzcl ogytittal megbecsüli a magyar nőt is, aki a, legválságosabb pillanatokban is mindig méltó társa volt a magyar férfinak 0 A mi nemzedékünk még emlékszik az 1914-ben megkezdődött világháborúra, amelynek magyar hősei között egyenlő mértékben találjuk meg a férfit és a nőt.Mert ne fele jts ük, hogy ami g a férfi a világ négy táján fegyverrel a kezében védte az országot és vérével együtt életét is áldotta a szövetségi hűség megvallásában,addig idehaza a magyar anya és magyar nő ugyanúgy viaskodott nemcsak önmaga,hanem gyermekei és hozzátartozói napi szükségleteiért is jEány esetben előfordult .hogy a nem'arra a munkára teremtett asszony szántott .vetett, aratott és csépelt akkor,amikor az ura hadbaszállva kénytelen volt táwl lenni otthonától. * Ezek a példák és ezek az el nem felejthető emlékek a zálogai annak, hogy adott esetben - valamennyien kivánjuk is,meg rettegünk is tőle - a magyar nő megint méltó lesz önmagához'és mult jához,főképpen pedig a maf yar ne^heZcNem tudjuk,,mit hoz a jövő,de_a mi nemzetünk soha'sem szokott érdre rogyni,még'a trianoni ájulás ból;is gyorsan felocsúdó tt,igy tehát nincs semmi okunk sem a kétségbeosésro,mert mihelyt szüksége lesz rá a hazának és a jövőnknek.ogy emberként száll harcba minden magyar gyermek, * r nő és férfi, ÍM