Hetikiadás, 1940. január-december
1940-01-10 / 2 [1526]
-.... 1 •• A Balkán.mint eszköz. A Balkán évszázadok óta éppen földrajzi helyzetéből kifolyóan állandó mozgásban van.Maga a Balkán soha'Scm volt- cól, mindig csak oszközként szerepolt a oőlok elérésén 51,így volt oz az ozmánság o lőrét öréso alkalmával,amikör a végtelen török seregek felvo nuló hódi ut ja ós had tápterülete volt a nyugat felé való előretöréskor. A félhold hanyatlásával és a törökök visszaszorítása után nemzetiségi államokká szakadozott az oddig cgységos vezetés alatt volt terület.' A létrejött apró államok egyike som volt azonban megelégedve határaival ezt azután egyes nagybatalmak a maguk érdekeinek megfelelően használták fel olyképpen,no sy a Balkán óbbon az időbon Európa puskaporos hordó ia,illct ve tűzfészke volt,ahol nem lehetett tudni,melyik napon történik robbanás.vagy mikor lobban lángra a tűz, Főleg nyugati es szaki, erők mérkőztek a színfalak mögött ezen a területon a huszonöt évvel'ezelőtti boldog béks idejébasi,..Az ' egykori osztrák-magyar monarchia ,mint ismeretese előbb okkupálta, majd annektáLta Bosznia,Hercegovinát és így érdekkörét kiterjesztette a közolkolot folé.Ebbe a vonulási irányba Kapcsolódott bole a német császárság,amoly hatalom igyekezett kiépíteni a maga politikai és keroskodolmi befolyását keleten.Ennok a némot törekvésnek legfőbb mozgatója már akkor a "folyékony arany" a fóldolaj fontosságának fclismorésc 'volt ős oz az ut vezetett a ttozopotánla-iitossuli, illet vo a mostani iráni kőolajmezők felé. Északon a cári Oroszország kisérte fi^rcleimel a balkáni holyzotet t Az őrködés nem volt Önzetlen. Oroszország a maga kiforratlan nyárs erejével készleteinek kimerithotétlen tárházával mar régen tudatára cbredt,hogy hatalma mind ddig korlátod közé szorított'marad,mig jégmontos, vagyis az év ogész folyamán használható tengerhez,illetvo kikötőhöz nem jut, Török ország féltékenyen őrködött a Bosporuson,nom maradt tehát más hátra,mint annak megkerülése .A Föleközi tengerhez viszont a Balkánon ^te re sztül vezetett és vezet ma is az~ut. Szerbiában egyre nagyobb mértékbon növekedett az orosz befolyás ami alól nefl vonhatta ki magát Bulgária som.Románia külpolitikáját nem az érzelem,do az ésszor-üség irányította és az apró Montenegrói rokoni kapcsolatok fűzték az orosz cárnoz. Korvonalakban ez volt a Balkán helyzete a vilá^iáboru kitöréséig, és a világháború után két évtizedes viszoi$lagos csend követkozDtt ,hogy most azutájg. újult erővel részt követeljen magának a a világ politikájából .A helyzet megváltozott .Olaszország balkáni hatalommá válí Albánia révén.Olaszország sulyt helyez rá.hogy a Balkánon nyugalom és rend legyen .Ennek erdőkében állandó érintkezésben áll a balkáni államok fővarosaival, melyekot közel hozni igyekszik egymáshoz a lehetőségek szerint,összefogni kívánja őket egy bcKés alakulatban^ mely távol maradhat a most folyó háborútól a' sémi egesség alapjára helye a kedve. Olasz ország ezzel az igyekezetével meggátolj a, hogy a most folyó háború szintere esetleg a Balkánra helyeződjek át. Az elmúlt héten Csáky István gróf külügyminiszter Velencében találkozott és tanácskozott Ciano gfóf olasz külügyminiszterrel. A megbeszéléseken - melyekre felfigyelt az egész világ; - ismételten megállapították a két ország szoros baráti kapcsolatait és leszögezték nézeteik azonosságát Délkeleteurópa békéjének biztosítása érdekében követendő oélok tekintetében. . Külföldi,főleg angol és francia lapok tudnak arról,hogy a velencei megbeszélése ke n fontos helyen szerepelt a magyar-román kérdés. Arról is tudnak.hogy Olaszország megakadályoaii kész Szovjetoroszország esetlege > s további előretörését dél felé és a Kárpátalja vonalán is hajlandó védelmezni Európa civilizációját .Olaszország közölte Romániávál,h©gy Magyarországgal való megegyező se "biztonságának előfeltétele és innen ado7 dik azután az a román hajlana ós ág, hogy a most fplyóJiáboru befejezése után pnmáni a. Trés7. MaavrwmwAo wví 7Í ne i g.< ttwé * teJdruictbű vonna.* "UTf/m.
