Hetikiadás, 1939. január-december

1939-07-19 / 29 [1525]

Kánikula idején a régi időben nem történt semmiféle komoly politikai,vag^y más országos vonatkozású akció, Amint a törvényhozás pihenőre ment-jórészt a kormány tagjai is hűvösebb tájakra távoztak és sem kormányzati, sem politikai vonatkozásban nem történt esemény. Ez a helyzet azonban evek ota megváltozott. Már a Gömbös-kormány idején behoztákazt a rend' szert,7a következő politikai év törvényjavaslatait a parlament nyári szünete alatt dolgozzák ki. A miniszteriumokbai most is"komoly munka folyik. Különböző' javaslatok kés zülnek, amely éknek egy részét>elsősorban a ház szab ályrevi ziót, a parlament még augusztusban tárgyalja. A nagyobb munka: a Kárpátalja önkormányza áról, a földbirtokreformrói, a költségvetésről szóló és más fontos javaslatok tárgyalása szeptemberben kezdődik, / hogy A javaslatkészitő nyári munkán felül is jelentós teendők hárulnak ezidén a kormányra ós az alsóbb hatóságokra, Éspedig a visszatért Felvidék" teljes beolvasztása és a Kárpátalja polgári közigazgatásának megszervezése, az uj berendezkedés,amely nagy és komoly munkát ad. A kormányra hárul^az a feladat is,hogy a visszatért területek gazdasági életének fellendítése érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Felül kellett vizsgálni az iparengedélyeket is. Mindenki természetesnek talál jajhogy csak a nemzethez hü polgárok kaphatnak iparigazolványt a magyar hatóság októl és azoktól a felvidéki es kárpátaljai zsídóktól,akik a cseh Uralom idején hűtlenül viselkedtekj s a cseh uralmat anyagilag is támogatják, megvonják az iparengedélyeket. Kárpátalja önkormányzatát az őszi üléseken alkotja majd meg^ az országgyűlés. Perényi Zsigmond báró koronaőrt,az ősi kárpátaljai család tagját.mint kormányzói biztost,mindenütt nagy bizalommal és szeretettel'fogadta a kárpátaljai ruszin nép is,amelynek képviselői ki jelent ették, tud ják,hogy nem lesz könnyű a kormányzói biztos munkája. - természetes,hiszen az egyébként is szegény lakosság a cseh uráLom alatt szörnyű nyomorba jutót és a rablógazdálkodás sok kárt okozott, -de mindenki teljes erejével támo atni fqg jaT Végig a Kárpátalján örömmel hallótta a nép a kormányzói biztostól.hogy nincs más cörekvése,mint dolgozni azért,hogy a nép boldog és megelégedett legyei s hogy ezzel is megmutassuk,mennyire jobb szabad magyar földön élni,mint idegen elnyoijiatás alatt. Kifejezte azt a reményét, hogy az önkormány zat ügyében a kormány és az országgyűlés megtalálja a nelyes megoldást,ez pedig csak olyan lehet,amely legfelel az ezeréves alkotmány kereteinek s az őslakos ság • igényeit és érdekeit is kielégíti. Máris érezheti Kárpátalja népe az anyaország gondoskodását. Az anyaországbeli magyarság nagy tömegekben keresi fel'nyári üdülés céljából a Kárpátokat é a forgalom feliendiíésével se^it az ottani nép gazdasági helyzetének javulásán, I cn fontos a csehek által okozott károk,bajok elhárítása. A kárpátaljai nép legfőbb kereseti forrása a fakitermelés„ A fát legolcsóbban ugy hozták le mindig,hogy leusztatták a Tiszán, Trianon ezen^a téren is lehetetlen helyzetet remtett, A Tiszának egy szakaszán a túlsó parton ma még a románok az urak és megakadályozzák és veszélyessé teszik a fa leus ztatását • Ezért aztán a Kárpátokból, - mivel a trianoni határ a Vasutvonalat is megszakítja , - Lengyelországon át tudták csak vonaton szállítani a 3&. Most sürgősen vasúti szárnyvonalat építenek azron a részen,ahol a ré gi. vasút átmegy'a Tiszán és i'tt is megteremtik a közvetlen összeköttetést. Az ősszel már kerülő nélkül hozhatják le a Kárpátokból a fát.Ez nemcsak közgazdaságunknak és a fogyasztóknak jelent előnyt,hanem a kárpátaljai népnek is, amelynek számára a fakitermelési munka fellendülése jobb kereseti lehetőségeket is ad. SATq.W