Hetikiadás, 1939. január-december
1939-07-19 / 29 [1525]
Valahányszor meglepetésszerű diplomáciai lépésekről érkezik jelentés,a jólbeavato,t sajtóban eikek jelennek meg, mely ékből az olvasó megértheti, hogy "tulajdonképpen nem arról van szo,amiről a diplomácici jegyzékek megemlékeznek",hanem gazdasági okok és érdekek állnak a háttérben, melyekről azonban nem a sajtó első oldalain, ha nem a közgazdasági rovat hirei között történik említés .rendszerint három sorban,igen szerényen. Önként merül fel a kérdés , mi ért hozakodnak elő mondvacsinált ürügyekkel? Miért húznak függönyt a tulajdoáépeni ok elé? Miért sikkad el a döntő tényező? Miért sffl. k mellékvágányra a kérdés,melynek őszinte és egyenes elintézésével felszabadulnának a lelkék^a nyomasztó érzés hatása alól? Miért akárnak kerülő utakon eljutni a célhoz ős miért nem néznek egyenesen szembe a gazdasági kérdésekkel? Angol-japán hatalmi versengésijei,a két állam tekintélyének védelméről cikkezik a világsajtó és folynak a mogboszé lé sek, ahelyett, hogy arról imának és boszélnondc nyíltan,hogy Anglia milyen hatalmas erőfeszítés eket tesz a kinai valuta értékének állandositása érdekébon és milyen jolontős szamára az,hogy oz a pénznom értékálló logyen; Hiányzik a jegyzékekből a japán textilipar óriási méretű föllendülés o.moly komoly ver4 senytársa lett az angol textiliparnak Ázsiában Ausztráliában és Afrikában, ahol magának mostanáig jelentős és tőle már el nem hódit ható piacot ezerzett. Katonai mozdulatokat hajtanak végre ahelyett,hogy összeülnének' az illctáfcsok és megtárgyalnák egymással a piacok egészséges felosztását, a vámpolitikát ós a fuvarozási díjtételeket. Ez azonban inkább távolkeleti kérdés, A világnézeti és politikai jelszavakon tul Európát ma a nyersanyagok beszorzésenok és az ipari termelvényok értékesítésének válsága tartja lázban,' Ezek azek a kérdések, melyek megoldása után tisztult légkörben,békés,nyugalmas és igazán termelőképes korszaka kövétkezhetik a világnak. Az angol alsóházban már megpendi .ették a dolgot. Egy képviselő felszólalásábai annak a meggyőződésének adott kifejezést,hogy kizárólag az ' időszerű gazdasági kérdések megoldása montheti ifreg a világot a háborútól, mely felé ezidőszerint sodródik. Megállapította,hogy a kicsiny és semleges országok nem kivannak beleavatkozni a nagyhatalmak viszályaiba és őrömmel fogadnának minden olyan kísérletet,amely békésen kívánná megoldani a világ nagy gazdasági kérdéseit, Alig volt eltérés ettől a felfogástól a nemzetközi kereskedelmi kamara koppenhágai kongresszusának ülésezésén,ahol az előadók szinte egyöntetűen szegeztek le^hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok helyreállításával és fejlesztésével lehet eljutni a végsőkig feszült helyzet enyhüléséhez. Ezen a kongresszuson 41 állam képviselői jelentek meg. Csupa oly ember volt ott,aki tudatában van annak t hogy a béke legjobb biztosítéka a termelés és az eladás zavartalansága ami még inkább erősödik,ha ehhez a biztosított fogyasztás is hozzájárul. Ezeknek a kérdéséknek összhangbahozat ala majdnem Dizonyosan levezetné a már-már robbanáshoz vezető légkört • • Megingathatatlan igazságok ezek, A gazdasági térfoglalás hatalmi térfoglalás is és a történelem során számtalanszor hatalmi uton igyekeztek a gazdasági térfcglalást megerősíteni,vagy véglegessé tenni. Háttérben marad tehát a lényeg: A gazdasági érdekek sorozat a, amelytől podig Európának és talán a világnak békéje függ. Vájjon sikorül-c ezeket az egyre melyülő gazdasági érdekellentét ele ct megszüntetni,még mielőtt a hatalmi erők vonnék at a megoldást? W/Hav.
