Hetikiadás, 1939. január-december
1939-07-19 / 29 [1525]
gsf.szaá. J.. e .LÍÍ.L§JJ. s .i. Kszökcks 4. oldal. . /Juliuanus.Folytatás./Most azok is veszedelemben forcgnak,de ha ös széf ogunk,megállíthat juk Dzsingisz kánt. Azután lassan kibontakozott előttük a való helyzet.Nincs az a földi hatalom,mely gátat tudna vetni a kegyetlen mongolok világtiprás ának. Be jöttek már az or szagba a kunok is,aki]£ Kötöny királyuk vezetésével telepdtek le köztünk,mert nem volt nyugtuk hazájukban az örökös hadakozás miatt. Csak Julianus hitte töretlen hittel,hogy sikerül nagy müve, -A kalmük puszi an meghalt Bernát fráter is- csuklott el a szava Hiacintus-nak,- de Julianus még akkor sem csüggedt. Az egyszerű sírhant mellett térdelve ismételte meg IV t Béla királyunknak tett fogadalmát,hogy aAdig nem nyugszik.amig ide nem tereli az Ázsiában maradt magyarokat.Tíégy hónapos ujabo kínszenvedés után valóban eljutott hozzájuk. Tejben-vajban fürösztötték,de mire felcihelődhettek vet na.már rájuküzent a tatár kán: Vagy meghódoltok,vagy kardélre hánylak mnaayajatckat 'Julianus fráter még elmsái Rómába,ahol szent háborü kihirdetésére kérte a pápát,de mire megérkezett Budára és beszámolt a királynak,már ki-kihagyott az emlékezote. Ide hozták a szigeti kolostorba. - Az orosz fejedelmek követe jó hirrol érkezett'- szaladt végig a csalóka öröm a Nyulak szigetén. Ez állította lábra Julianust is,aki még ogyro abban reménykedőt t,hogy sikerül elháritani a vészt az országról. Itt várta most a király üzenetétde közben elhagyta maradék ereje. Szép csendesen szunyókált a bágyadt napsütésben. Barnabás fráter szóles hátából a vastag kámzsán is átlopakodott testébe a fiatalság melege és amikor a' budai Szent Flórián templom felott falkában keringték az útra készülődő fecskék, azt hit te,hogy a szomorú tekintetű ifjú királlyal beszél. -Ha akarod királyom- motyogta alig hallhatóan- megint csak útra kelők. Ha kétszer meg jártam, mogsegit az Isten harmadszor is. Meg,érzem... Barnabás fráter fejéből csak akkor futott ki a ver,amikor IV. Bél a király árnyéka rávetődött saru jár a,mcrt nem hallotta az evező csoobanását és a partot súroló ladik csikorgását. -Hajolj félre fiam - fordult ki a király ajkán a fájdalmas szo,miközben megfogta Julianus leesett vállát - majd ide lefektetem szépen.te meg fuss be a kolostorba és jelentsd a szomorú hirt,hogy meghalt Julianus fráter... Az őszi nap sugarai bágyadtan bujkáltak a Nyulak szigetének sárguló lombjai között és uj hazát kereső fecskék keringtek a halott domonkos fráter mellett csendesen imádkozó magyar király felett... Ja vul a gazdasági helyzet. A liberálisnak nevezett gazdasági rendszer idején mindig kedvező képet rajzoltak a gazdasági helyzetről, aminek az volt a magyarázata, hogy fokozni akarták a vállalkozó kedvet és serkenteni szerették volna a tőkeképződést. Alikor nem lehetett olyan rossz termés, vagy háborús feszültség, amely megzavarhatta volna ezt az eljárást, de mióta az állam egyre jobban beleavatkozik a" f azdasági életbe és döntően irányítja folyását, azóta állandóan riasztó híréét kell hallanunk. Akár a sajtót figyeljük, akár pedig a suttogásokat, egya^ rant ide lyukadunk ki. Feleslegesnek véljük külön kiemelni, hogy kik terjesztik ezt a romboló szellemet, csak'arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a célzatos híresztelésnek^semmi alapja sincs, A számokkal nem lehet perbe szállni, márpedig a magyar és idegen hiva talos kimutatások azt bizonyítják, hogy a háborús hangulat és egyéb nehézségek ellenére állandóan javul a magyar gazdasági élet, amely elrabolt területei egy részének visszacsatolása után kezdi visszanyerni öntudatát és általában olyan erőt mutat, t amire még egy évvel ezelőtt is alig mertünk gondolni. Az óriási méretű beruházás és egyéb közmunka olyan vérkeringést idézett elő, amilyen a rendes körülmények felé haladó viszonyokra emlékeztet. Nincs mérnök ós'orvasMány, nem ütközik gazdasági életünk olyan akadályokba, amelyek az 1939,IV.törvénycikken alapulnának, mert bőségesen akad ember minden állásra. A számok nem tamftift. Arosszindulatu kitalálások nem erdemeinek hitelt. • neffl
