Hetikiadás, 1939. január-december

1939-05-17 / 20 [1525]

A cseliek ós románok földreformja. A képviselőválasztások után összeülő országgyűlés első teendői közé tartozik ma^d - mint az illetékesek prograirmbeszede kből kitűnik - a földbirtok-törvényjavaslat letárgyalása es ennek az ávtizedek óta sokat foglalkoztatOb. kérdésnek a lehető legjobb és különösen a jelenlegi időkben kielégítő nyugvopontrahozatala lesz. Nem érdektelen foglalkozni a szomszéd államok ilyenirányú tevékenységével, melyek nagyon hamar tudatára ébredtek annak az igazságnak,hogy a háború után bit rókákba jutott országrészeken csak abban az esetben ""szilárdíthatják meg uralmukat .ha a földet megbízható állampolgáraik kezére játszák át. Földbirtoktörvenyeiket tehát ennek az elvnek szeme lőtt/tartásával alkották meg,sőt a románok már jóval a háború kitörése előtt lehetővé tették,hogy a hazánkban let el epedett, vagy beszivárgott földtelenjei.cnek földvásárlás utján megélhetést nyújtsanak. Erdéy román nemzetiségű lakosságának figyelme mindig .a föld felé fordult. A' román állam nyílt es burkolt utakon lehetőséghez juttatta és segítségbe részesítette azokat a román ok at, akik Erdély^ ben földet óhajtót ak vásárolni. Beigazolódott tény,hogy román pénzintézetek körzeti képviseleteket létesített ek s ezek a körzeti képviselők jó. részt a magyar államtól segélyben részesülő román felekezeti iskolák tanítói, vagy lelkészei voltak,akik minden hivatalos formalitás mellőzésével belenyúltak a vaspánt os ládába, ah onnan akár éjszaka idején is kiszámolták a ropogós .százasokat,vagy kékhasu ezreseket,ha alkalom nyílott,hogy egy román ismét megvethesse lábát a magyar föld ön,rögön. Ennek ^ a szisztematikus éskitartó munkának eredménye nem maradt nyomtalan. Erdélyi színmagyar falvak pusztultak el és •helyükbe román birtokosság lépett. Alig néhány év tized után pedig már azt is tagadásba vette k,hogy ott valaha magyarok is éltek. Nem vé 1 etlenség,hogy a székelyeket román nemzetiségű gyürü veszi körül. Kitartó munka eredménye ez.melmek hatalmas előnye a számukra oly szerencsésen befejeződött világháború után mutatkozott a maga teljes valóságában. A román földreform alkalmat nyújtott a magyar nagy és középbirtokok értékükön aluli kisajátítás ár a, de nem kímélte a, székely közbirtokossági földeket és erdőket sem, mely eket azután majdnem teljes egészükben az '• . O-Romániából bevándoroltaknak és az erdélyi románoknak osztogattak s ét, amivel erőteljes módon erősítették meg helyzetüket A román állani urai ezt még mindig nem tartották elégnek. Törvény készül Romániában,melynek' értelmében a román államnak elővásárlási joga van minden eladásra kerülő földre. Az ok nom lehet kétséges. A föld most, még inkább,csak román kezekbe juthat,. . Most pedig lássuk mi történt a földdel a volt Csehszlovákiában. Az ottani földreform során az 500 holdon felüli birtokokat kisajátították s ezzel elérték,hogy a színmagyar területeken felszabadult földeken nemzet hü sé-d szempontokból megbízható cseh-morva és csak elenyésző szánban szlovák telepeseket helyezhettek el. Kenyértelenné tették a nagybirtok felosztásával á magyar gazdasági cselédséget,amely vándorbotot vett a kezébe és a városokban helyezkedett el,hogy kenyerét megkeresse. Ezzel akarata ellenére meggyengítette a magyarság számarányát az addig magyar többségű területeken. Színmagyar népességű helyeken valóságos kolóniák keletkeznék cseh.mor • va telep esek bői,akik azután vezetőszerepet kaptál: és mintegy fékentartói é s őrzői voltak a magyaroknak. Az első - valljuk be- nem iu lságos jó eredménnyel sikerült magyar földrefori után most rövidesen sor kerül a másodikra. A benyi jtásra"kerülő magyar földbirtoktörvényjavaslat részletei már ismertek. Alapé 1 gondol ás a ennek a földreformnak az,hogy fó ldhöz jusson az a magyar,akinek ehhez a • földhöz,ezeré,ves jussa van,aki azon ezer évig élt és dolgoz ott .azt ezer even at védte es szükség eseten meg, inkább védeni fog ja. ^/ •