Hetikiadás, 1939. január-december

1939-05-17 / 20 [1525]

i i Hősök 193

#

9,május 18. Nincs ennek az ezer esztendős országnak a területén olyan holdnyi föld, amelyre ne hullott volna harcban kiontott magyar vér. Dicsekvés nélkül, a nyugodt lelkiismeret önérzetével mondhatjuk, hogy nem volt olyan nemzedékünk sohasem, amely ne közvetlenül ismerte volna meg a vitézi életet* De azt se gondoljuk, hogy osak ugy a magunk kedvtelésére hadakoztunk S3 azért kötöttük fel a kardot, mert annyira jól ment a sorunk, hogy nem féltünk a bőrünkbe. Éppen elle&kezőenia magyar sohasem támadott meg senkit," hanem mindig csali védekezett. Védelmezte a magáét, amit telhetetlenek szerettek volna elorozni ós közben - több évszázadon át - őzzel egyúttal módot adott a nyugatabbra lakó nemzeteknek arra is, hogy a keletről és délkeletről fenyegető nagy veszedelmekről tudomást som vévofnyugodtan élhessen ós gyarapodhassék anyagiakban és szellemiekben egyaránt.Fiiindcgyik Történelmi tények bizonyítják, hogy a Nyugat védelmében sorvadtunk kis, - vagy legjobb esetben közép népességű - nemzetté, holott a XV.század végén, Hollós Mátyás nagy királyunk idején, a magyarság lélekszáma még teljesen egyenlő volt Anglaéval, holott most a körülbelül ötven milliónyi angollal szemben alig található tizenöt millió olyan omber, aki magyarnak vallja magát. Ez az egy adat minden beszédnél ékesebben bizonyltja, hogy mit áldozott a mi nemzetünk országa határainak épségéért és faji Icllegonck megőrzéséért. A keletről nyugatra áramló különböző kisebb nópek'feltartóztatása után a XIII.század derokán szakadt ránk a tatár 'áradat. Országot ugy még nem -pusztítottak el, mint Magyarországot akkor. A szó teljes értelmében ujjá kellott alapítania IV.Bela királyunknak. Világ csodájára nemcsak kihevertük a számokkal ki sem fejezhető veszteségeket, hanem annyira megerősödtünk, hogy száz év multán Európa - egyben a riivolt emberiség - legolső hatalma lett'Nagy Lajos királyunk Magyarországa, melynek határait három tenger mosta, Akkor fogta meg első ízben férfiasan és őszintén a magyar ós lengyel katona egymás kezét. A kővetkező évszázadban már tetemes erőnk őrlődött fel azokban a sza-" kadatlan harcokban; amelyeket a török indított Európa nópci ellen, dc mindig belénkütközött, Hunyadi János, a világ egyik legnagyobb hadvezére ós legtisztább kozü országvezetőjo, utána pedig a fia: Mátyás király nóg fel tudta tartóztatni a veszedelmet, dc 152o-ban a mohácsi csatatéren megásták Magyarországnak* ..mint..nagyhatalomnak a sírját,,, , . , A legszebb nosi Koltfemony és a legizgalmasabb regény lenne, ha akaana valaki, aki megírná szívvel ós lélekkel'ezoknek az évszázadoknak a lefolyását és nem feledné el szép sorjában elmondani azokat a hőstetteket som^anciyok nélkül valóiában somit sori érne a fáradsága. Mert a sava-borsa éppen az ennek a küzdelmes időnek, hogy nem mi kerestük benne a harcot és vérontást, hanom csak belesodróatunK, de mégis ugy verekedtünk, mintha ez lett volná egyedüli hivatásunk. Olyan veszedelmes hírünk támadt emiatt egyes helyeken, hogy a török kiűzése után a ni elpusztításunk, vagy legalább is ^nemzeti létünk megbénítása dajdnem curóeai feladattá izmosodott. Ki tudná rőszlczctni azokat a szinte szent lelkesedéssel felmagasztosult hadakozásokat, amelyek a Nagyságos Fejcdelom, mindon idő"legönzotlonebb szabadságharcosának tiszta zászlai alatt ejtették ámulatba és csodálkozásba ninaazokat, akik vagy látták vagy pedig hallottak róluk

0 azután következett a világháború* Ma már minden újságolvasó tudja; hogr mi ártatlanul keveredtünk bele. do barátainkért mindent feláldoztunk. Ennek az évnek a tavaszán lepergett hősi harcnak sebei még be sem hegedtek, csali a dicsőségük maradt meg mindörökké

e Ezer és néhány esztendő névtelen hőseit ünnepeljük minden év májusának utolsó vasárnapján, amikor felidézve a multat, alapozzuk a jövőnkot. KG/KG