Hetikiadás, 1939. január-december

1939-04-26 / 17 [1525]

Huszárok, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Irta:Kisigmándy Gáza. • Kszekcio - Ide hallgassanak kendtek - dotálta bele a sötétbe a súlyos szavakat Csapó Gábor hus zár káplár, mi re a bicegőlábu lócán mellette üldögélő öt huszár feléjeforditotta a fejét. Az istálló éjszakai csendjét csak a lovak halk szénarágása és két tehén roszogó kérődzése háborgatta, A,kplár már kétfelé pödörte vastag bajuszát,hogy semmise akadályozza meginduló beszédének sima folyását,amikor a mester gerendán elhaló cserronéssel megszólalt a tojáson ülő fecske bóbiskoló pihegéseo - Kerek öt hétig kászolódtunk hazáig a Rajnától - mondta a káplár kissé morogva és olyan kemény en.mintha a haragos feddést az oktalan madárnak szánta volna. De a kövotkezó pillanatban már megcsillao.odott benne az indulat. Tarkóiára lökto a dobszerű piros csákót és a többi abból tudta,hogy keresztbe vetette a lábát,mert megcsörrent a sarkantyúja. - Hát korok öt hétig számláltuk a napokat, amig magyar földre nem értünk Az öt huszár némán rábólintott,amit viszont a káplár abból őojtett, hogy mióta világa világ.vagy huszár a huszár,ami különben ogyro megy,mindig ez volt a szokás,ha beszélgettek. A magunkfajta együgyű ember nem ura annyira a szónak - fűzte a gondolatát kényesebb csokorba - hogy mindenre rá tudja húzni,amit akar. Hát igy vagyok én is. ' A többi 10gint rábólintott. Az egyik ló nqgy szuszogással lefeküdt. Megvárta,amiT belehal a sötétsé.bo a szalma- zizegése. - Meggyüttünk, Itthon vagyunk. Ha jól emlékezem,Nemes József koroncai,Visi Sándor téti,Nagy Mihály gyirmóti,Bakos István mórichidai,Tóth Vilmos bácsai,magam meg abdai vagyok, valamennyien győrmegyeiek. Megint lefeküdt egy fáradt ló. - Most meg Sopron vármegyében rasztoiunk Pordány községben. Éppen Győr várnegyo szomszéds ágában. Akkorát korrogott a kérődző tchán gyomra,hogy felneszelt rá a fecske is. Amig a csend olszitálta a zajt,Csapó Gábor huszárkáplár sorakoztatta gondolatait. Mire elékszült vei. ük, folytat ha ta is, - Nekünk,árikor a franciákkal való verekedésbe már be leuntünk,Kölnben azt mondta brigadéros ur Forgács,hogy idehaza feltámadt a nép a bécsi Király ellen. , - Csak ugy - szaladt ki a szó Bakos István bajuszkaja alol. Ez a fe gyeim ellenség most nem talált megtorlást, sőt kapóra jött a káplárnak, mert legalább tudta,hogy hányadán van az embereivel. -Károm napja járunk magyar földön,de csak azt láttam,hogy a'nép húzódozik tőlünk. Még a vás zon/cseled és gyerek se örül ugy a hus zárnak,mint rabkor,mint harmadé ve,amikor utoljára jártunk idehaza, A szűkszavúságáról híres Tóth Vilmos megmozdult. - Enged elme tr,. Kapuvar piacán egy gyerek azt kérdezte tőlem,pedig alig látszott ki a föl db ól, hogyne sas záriak vagyunk-e, mert Megakadt. A fegyelem és az érzés viaskodó ;t benne, Megroppant alattuk a lóca,ami arra vallott,hogy mindnyájan mozgolódtak Csapó Gábor,a felséges bécsi császár 14. éve vitézkedő sebhelyosarcu vén huszarkáplárja csontos öklével beleütött a fekete levegőbe és szinte csikorgott a foga,amikor kisziszegte: - Az. Ma még császsári... Olyan döbbent csönd visszhangzott erre a ki törésre,, hogy beledermedt a tehén kérődzése,a lovak szénaropogtat ás a és a fecske álmodó sserronése, 'Kihallgatták egymás szive^veifeét. Sokáig tartott.De amikor megbizonyosodtak, lassanként nesszé vált körülöttük az állatok élete, /folyt,köv,/