Hetikiadás, 1939. január-december
1939-04-26 / 17 [1525]
Hctikiidás 0RSZto S LEVÉLTÁR 1939.április 26. JL£JLUS-U^S.Má. Kszetoő /Huszárok. Folytatás./ _• • - Kapitány ur Szabó - kopogott a káplár szava - azt mondta,hogy hajnalban bemegyünk Csornára. Csak mi hatan. Patrujban. Erre megint hallgatni kellett,mert öreg Tarosai József,a házigazdájuk lefekvés előtt mondott egyet-mást .amikor azt tudakolták tőle,hogy hol a fia? , - Ez a három leány maradt itthon,mert a két fiam Csornán szolg'l BériBalogh Ádám ezeres-kapitány ur keze alatt, A Nagyságos Fejedelem kenyerén... —-A gólya még nem kelepelte el az ébreszt ót, a kakas se rikkantot a _ bele örömét a májusi hajnalba,amikor a hat huszár már parolázott öreg Tarosai Józseffel • Kocogott a hat paripa. Kopogott a patkójuk az utcán. Itt-ott vakkantott néhány kuvasz.Lassan felhasadozott az ég alja és felhősen szállt fel a köd a vetésekről. Amikor kitisztult a határ, meg-meg akadt a szemük egy-egy lovascsapaton. Ki kisebb,ki nagyobb volt* Jöttek Dörbol,Bágyogról,Szovátról7 E gyedről,Csanakból. Amikor Csorna alat . a prépost majorja mellett összegyülekeztek, kapitány ur Szabó szeme végigfutott a századnyi huszáron. - Éljen Rákóczi! - rikkantotta bele a várakozásba. Csörrentek a kardok,táncoltak a paripák és harsogott a Nagyságos Fejedelem neve a felséges bécsi császár volt huszárjainak ajkán. Május. A tavasz igazi kifejezője és lelke a május,amely a sokszor zimankós márciussal és a szeszélyes áprilissal szemben már az uj élet kiteljesülésének kezdetét jelenti, Ilyenkor izmosodnak meg reménye ink , ilyenkor ostromoljuk az i£3t, hogy adjon termésünkre meleg napot és gyenge harmatot és zuditsa le rá fySséges eredményező esőit. a,si magyar gazeíamondas szerint a májusi eső minden cseppje aranyat ér.Ha nedves a májusunk és elkerüli határunkat a fagy dermesztő lehelete, akkor bizakodhatunk abban,h^gy jó lesz az arat ásunk. Nekünk magyaroknak az életünk a búzánktól függ,hasztalan fordult nagyot a világ kereke, hasztalan iparkodnak jelentós tényezővé tenni a gyümöles,baromfi.gyári / termékek és egyéb hasznos tárgyak idegenbe való szállitásat és értékesiteset, A magyar buza jobb valuta minden aranynál, mert nincs párja. Éppen Seleki Pál gróf miniszterelnök, a nagy tudós mutatta ki egyik előadásában,hogy azért' nem tud versenyezni a világ egy országé sem a mi búzánkkal,mert nálunk van z legtöbb napsütés,amely "acélossá",vagyis sikerben gazdaggá növeli,ami a tulajdonképpeni értékét jelenti. Fél esztendő" alatt megnő vek edett az országunk és a népünk. Több a termésünk,de több szájnak' is kell adnunk omlós magyar kenyeret es emellett arról is kell gondoskodnunk,hegy külföldi kivitelünk ne csappanjon. Az Alföld öntözése már akkor elhatározott szándék volt,sot a torvényt nemcsak- megcsinálták rá,hanem a munkát'majd nem harmadáig el is végeztékéikor még nem számíthattunk a közel-jövőben a Kárpátalja visszacsatolásával .Az égbenyúló 2000 méter magas hegyekből lefolyó sok-sok millió köbméter vizit most ott fogják összegyűjteni és kellő időben ezzel fogják öntözni azokat a területeket,amelyek kevesebb csapadékot kapnak és ennek megfelelően kisebb a termésük is. s „, ...... ..... _ , Az öntözött terület termése ötven százalékkal főbb. Egyben a vizi utak fejlesztésével a szállitás felére csökken.ízekből is látható,nggy mennyi gonddal,fáradsággal jár a nagyobb kenyér előteremtése .Nem oleg a jo idő,hanem az ember verejtéke is kell hozzá. KG/m.
