Hetikiadás, 1938. január-december
1938-03-09 / 10 [1524]
Olasz-lengyel találkozás. 1938.március 10, Beck lengyel külügyminiszter az elmúlt héten hivatalos látogatásra Komába érkezett és három napot töltött az olasz fővárosban. Nem e**yezmé-yjvagy szerződéskötés volt a céljaVhanem a mar régik el etü olasz^lengyel barátság természetes "következményeként lcvtogatorc el Olaszországba f ? z .V J a .. b .aF^ s ^ ot ilynodon i s kifejezésre kivánta juttatni. Meleg szeretettel udvQzolte ot-az olasrtomany és nép,igaz baráti" érzelmekkel ? gadta a sok tekintetben rokonvonásu nép külügyi politikájának fő irányítóját. Auropa térképén a sors egymástól távoleső terül eteket jelölt ki az olasz es lengyel nemzet részére, ü.ppen ezért a régebbi időkben" nem alakulhatott KI közöttük melegebb baráti viszony,hiszen akkoriban ennek a mai hely®inél sokkal fontosabb feltétele volt, a közös határ, a szomszéd ság,vagy legalább a nem tul távoli földrajzi fekvés. Körülbelül egy évsz zaac.al ezelőtt közeledett egymáshoz a két nemzet abban az idő De ü", amikor mindketten sza- • bad^gharcukat vivták egyforma*! elkesedéssel, de nem* egyforma eredménnyel. Lengyelország elbukott,területén a három szomszédos nagyhatalom osztozkodott, Olaszország ellenben megkezdte az egységes birodalom felépít ésé t,ami pár évtized alatt tökéletes mé rt ék ben" s ikerül t. Lengyelországnak meg; hosszú ideig kellett önállós ga,függetlensége" visszanyerésére várakoznia S ez csak a világháború utan következett be. A nagykövetek értekezletén éppen Olaszország foglalt a legerélyesebben állást az mellett,hogy a lengyel nemzetet szabadítsák fel és ad'j.k neki vissza ismét teljes függetlenségét. Amikor oedig Mussolini kormányra jutott { egyik első feladatának tekintette, hogy" Lengyelország keleti határait el ismertesse. Azóta a nyugati határok elismertetése is megtörtént, a német-lengyel barátsági egyezmény réve*n. Lengyeolrszág nem felejtetne el azt a támogatást,amelyben Olaszország' oldaliról részesült és mihelyt alkalma nyílt rá, igyekezett ezt"viszonozni, ülz áz alkalom az ölasz-abesszin háború idején érkezett el.Mint ismeretes,Lengyelország fenntartásai élt az^Olaszorsz ig elleni megtorlásokkal szemben s amikor a h-.beru végétért,elsőnek szüntette meg a G-enfben kimondott megtorlásokat. Csatlakozott Lengyelország az olasz külpolit ikának ahh ahhoz az irányához is,amely az együttes biztonság rendszerét n em tart ja"célravezetőnek, az európai béke állandó sit-tsa erdekében és Romához hason_ lóan szintén a kétoldali megegyezések módszerét részesíti előnyben*." De ezenkívül természetessé teszi a földrajzi helyzet is Lengyelországnak Olaszországhoz.illetve a berlin-romai tengelyhez valc csatlakozását, A bolsevista Oroszország szöaszedsaga ugyanis bizonytalanná tenné Lengyelország helyzetét, ha nem állanának hatalmas baritok"mogötte • Alnémetekhez" és olaszokhoz fűződő jü viszony tehát létérdeke'Lengyelors zugnak s viszont e Bbásífc két nagyhatalom is erós támaszt nyer benne a civilizációt fenyegető bolsevizmus el lenJL"küzdelemben. ' Beck küTigyminisztt3r részletesen megbeszélte Romiban Mussolini # miniszterelnökkel és Ciano grof külügyminiszterrel a mái külpolitikai hel-zet összes időszerű kérdéseit. Ez a"megbeszéles különösen jelentós mos Lengyelországra nézve,mert már megindultak,illetve küszöbön állnak az angol-olasz,továbbá a*z angolnámét"tárgyaláaok,amelyek,^ A l^.f^^ á nem is de közvetve nagyon érdeklik Lengyelországot is. AZ utóbbi tárgyalások esetleg négyhatalmi egyezményhez vezethetnek s ez, afegyemew csak nyerne érzeten és jelenBségében,ha"ehhez ötödik félként Lengyelország is csatlakozna^,. S lehet 'hogy a mostani romai megbeszélések éppen erre készítették elő a talajt. J/IIav.
