Hetikiadás, 1938. január-december
1938-03-09 / 10 [1524]
Budapest,1930• március 9. Szabadság, Az az ezerjesztendő,amelyről írásbeli bizonyítékaink vannak a magyarf££.. ö ultjábol,azt igazol ja,.hogy a magyar törvényalkotók szemébea nem"volt különbség ember es ember között,csak az volt a feltétel,hogy teljesen beleílleszkeajók azokba a keretekbe ,amelyek a magyarság egyetemes életmegny ilvár nulasat ha taroltak .JÍZ a történelmi távlat magyarázza meg azt is. .1 milrt való nemzeti ünneppé az a március 15-e,amelyét általában világszerte a szabadság napjának szoktak emlegetni.Magyarországon soha sem a belső erők el3é"n" indult meg a szabadságért való küzdelem<hanem mindig olyan kívülről ellenünk irányuló törekvéseknek akart gátat vetni a nemzet,amelyet a nemzet szabadságának megcsonkításával ^együtt az egyén, az egyes ember i s sinylett".' Amíg idegen ero,kulso hatalmi tényező nem avatkozott iDele nemzetünk sorsába,addig soha sem volt bajunk a szabadsággal .A messze napkeletről nyugatra vándorolt és a már akkor is műveltnek Szamitó földrészen országot alapító magyarság ólesen"meg tudta különböztetni"a szabadsagot a szab ad óságtól. A pusztazó népek ösztönös igazsagszeretete és nemzetté ki^egecesedett közös érdeke mindig megtalálta a helyes utat arra,hogy az egyes ember szabadsága so&a Se lehessen hátrányára a másiknak,vagy a közösségnek.Ez a sz"abad ngpék minden korlátozástól mentes "életfelfogása magyarázza me^ azt a nyugaton annyiszor megcsodált alkoimányos érzést.amit" minálufik mar á vezérek ko.ában,majd később a ^király ságot megalapító Szent István törvényeiben is mindig megtalálunk .bár ekkor-már a nyugat i"kereszténys "ég szelleme is visszatükröződik törvényeinkről .A magyar torvények .amelyeknek Slapja mindig a"' szabad Magyar szabad elete volt,"szolgált például idegen országok törvényalkotóinak és a törvényalkotásban"szinte fogalmat jelentő Anglia is"négy évtizeddel később alkotta meg úgynevezett Magna Cartáját,mint .51.Endre magyarjai az Arany Bullát. Magyarországon a szabadság olyan természetese /'vele járó ja volt a magyar életfa ék,mint a levegő. Csak akkor hördült fel a nemzet ? amikor meg-^ tévedt zsarnokok,vagy idegen szellemtől megszállt rajongók igyekeztek rést ütni az ősi örökségen." . m " . A magyar történelem nemzeti szabadságért küzdő legendás hősei'nemcsák idegen országok elnyomó hatalma ellerí viaskodtak és áldozták fel nem egyszer eletükkel együtt vagyonukat is,hanem ez a szabadságharc mindig a legszorosabb összeköttetésben volt az egyes ember egyéni életével,vagyis szabadságával. ; , van a magyar történelemnek *az egyéni szabadság s zempont jaborkisse tompábban feltűnő része,ami azonban az 1514. évi paras ztlazadás utan rankszakadt általános európai felfogás szomorú tükörkepe.A költözködés! jogától megfosztott magyar .jobbágy ezt a sérelmet az úgynevezett müveit nyugatnak köszönheti,mert onnan erőszakolták rá az országra tízt a"rendelkezést azzal a mondvacsinált kitalálással .hogy az egy Helyben lakni kénys^rükt magyar ioldmives jobban hozzátapad a földhöz, jobban együtt erez a fold gazdájával,ami az egyre napyobb rémmé váló török veszedelem ellen a legbiztosabb oltalma lesz°az országnak és egyben egész Európának. ; é> Ezekből Is látható,hogy a magyar országgyűlés meltan jelentette ki nemzeti-ünnepnek március 15.-ét,amikori hivatalosan isi megszűntTmagyar földmives-nóp helyhezkötöttsége*,amikör egyúttal a kulioldtol eltanult jogok s-zerint "különböző osztályokba kényszeritett magyarság minden vonatkozásban egyenlővé vUlt. A magyarságra belso^politikai szempontból soha sem lehetett azt állitaniVhogy slolgantp-ldeig-oraig az egés z °J s ff? 0 ^? la ^^ 7ft . meg,de mihelyt megszűnt !z;. a tisztán fegyverek elén nyugvó állapot, visszaVtért aj&„ egyes ember szabadsaga is. , h \ ^ ^ ^ "