Hetikiadás, 1938. január-december

1938-02-23 / 8 [1524]

TJj alkotmány. 1538. február 83. A történelmi Magyarország testéről, a nemzet zöméről leszakított magyar véreink közel két évtizeden át, - szörnyii,hogy már ilyen bosszú idő múlt el azóta, - nagyon sokat szenvedtek. Rengeteg támad ásnak, sorozatos üldöztetések­nek voltak kitéve megélhetés ükben,nemzeti érzésükben,anyanyel vükben, kultúrájuk­ban, iskoláztatásukban. Mindez azt a célt szolgálta,hogy gyengüljön a masjar­ság.hogy az üldözöttek elesettségtlkbaa meginogjanak,beolvadjanak s végül is lélekszámuk ne^sak a népszámlálási adatokban papíron, hanem ténylegesen is csök­ken jenfminél kevesebb okunk és jogunk legyen rájuk hivatkozni a trianoni béke­parancs igazságtalanságának megszüntetésére hivatott revíziós követelésünkben. Hiábavaló volt erdekükben minden tiltakozás a Népszövetségnél ,amely valóban a győztesek zsákmányát biztosító intézménnyé vált s nem csodálkoz­hat ik azonThogy a németek,olaszok, japánok otthagyták. Az utóbbi időben a kül­politikai helyzet alakulása hozott kisebb enyhülést a csehek uralma alá ke­rült magyar területeken és jelentősebb enyhülést délszláv részen. Sajnos,nem mutatkozott azonban enyhülés a románok által el­szakított Erdélyben. Románia belpolitikája bennünket esek abban a vonatkozás­ban érdekel,hogy mit jelent ez az erdélyi magyarság szempontjából. A nemrég történt gyors változások is csak ebből a nézőpontból érdekelnek. Az antiszemi­ta Goga-koimány uralma rövid volt ahhoz.hogy a zsidók elleni intézkedéseken tul kiderülhetett volna,hogy jelent-e változást magyar szempontból.. A Goga-kisérlet gyors bukása utan a személyiségek kor­mánya vette át a vezetést s az uj uralom most abban a meglepetésben részesí­tette a világot.hogy a király proklamálta Romániában a rendi államot. A király a Goga-kormány bukása alkalmából a népképviseleti rendszeren alapuló régi al­kotmányt felfüggesztette és ehelyett adott most uj alkotmányt,amely az olasz­hoz és az osztrákhoz hasonlóan az érdekképvisieti alapon álló rendi államot vezeti be.Szentül tehát Romániában is elveszítik létjogosultságukat a poli­tikai pártok és ugy a képviselőházban,mint a szenátusban az egyes foglalko­zási ág^k küldik be képviselőjüket. Ez a változás is ^bból $ szempontból érdekel bennünket,mit fog jelenteni az erdélyi m^gy °rok számára. Az eddigi párturalmi rendszer ki méletlenüi elnyomta és irtotta a magyarságot minden vonalon. Lehet-e remény a rendi államban a változásra? Ebben a pillanatban nem tudhat juk,mert az uj alkotmány alapelvként mondja ki,hogy Románia a romámké,és a román faj el­sőbbségét biztosítja a közéletben,viszont azt is elismeri,hogy az őslakoss^­hoz tartozó kisebbségeknek is egyenlő jogaik vannak. Most az a kérdés,hogy az uj állam a gyakorlatban mennyire ismeri el a kisebbség jogait.mert papíron az előző rendszer is elismerte, éppen csak meg nem tartotta líost a király kiáltványában, amely ben a haza megmentésére és a lelki nyugtalanság aggasztó korszakának megszüntetésére hivatkozik,szintén egyenlő jogokat ígér ama más fajok leszármazottjai számára ^melyek évszázadok ota élnek Románia terü­letén. Kétségtelen,hogy az egész közéletet jelentősen átalakítja az uj román alkotmány,amely megszünteti a pártok rendszerét. A parlament tagjait mint említettük, az érdekképviseletek választják. A kormányzati rendszer elleni bírálat és az osztályharc tilos. Az uj alkotmány bevezeti a halálbün­tetést a felségsértésre, a királyi család tagjai elleni merényletre,poli­tikai és rablógyilkosságokra. Uralkodó államvallásnak a görögkeleti vallást mondja ki és kötelezővé teszi az egyházi esküvőt .Esküt seramiféle szervezet m sem vehet ki tagjától. Az uj alkotmány életbeléptetésével kapcsolatosan máris feloszlatták a,hírhedt Vasgardát. Érdeklődéssel vár juk t hogyan alakul Erdélyben az uj helyzet s hogyan érvényesülnek az egyenlő jogok,amelyeket az uj alkotmány és a király kiáltványa igér,

Next

/
Thumbnails
Contents