Hetikiadás, 1938. január-december

1938-02-23 / 8 [1524]

TJj alkotmány. 1538. február 83. A történelmi Magyarország testéről, a nemzet zöméről leszakított magyar véreink közel két évtizeden át, - szörnyii,hogy már ilyen bosszú idő múlt el azóta, - nagyon sokat szenvedtek. Rengeteg támad ásnak, sorozatos üldöztetéseknek voltak kitéve megélhetés ükben,nemzeti érzésükben,anyanyel vükben, kultúrájukban, iskoláztatásukban. Mindez azt a célt szolgálta,hogy gyengüljön a masjarság.hogy az üldözöttek elesettségtlkbaa meginogjanak,beolvadjanak s végül is lélekszámuk ne^sak a népszámlálási adatokban papíron, hanem ténylegesen is csökken jenfminél kevesebb okunk és jogunk legyen rájuk hivatkozni a trianoni békeparancs igazságtalanságának megszüntetésére hivatott revíziós követelésünkben. Hiábavaló volt erdekükben minden tiltakozás a Népszövetségnél ,amely valóban a győztesek zsákmányát biztosító intézménnyé vált s nem csodálkozhat ik azonThogy a németek,olaszok, japánok otthagyták. Az utóbbi időben a külpolitikai helyzet alakulása hozott kisebb enyhülést a csehek uralma alá került magyar területeken és jelentősebb enyhülést délszláv részen. Sajnos,nem mutatkozott azonban enyhülés a románok által elszakított Erdélyben. Románia belpolitikája bennünket esek abban a vonatkozásban érdekel,hogy mit jelent ez az erdélyi magyarság szempontjából. A nemrég történt gyors változások is csak ebből a nézőpontból érdekelnek. Az antiszemita Goga-koimány uralma rövid volt ahhoz.hogy a zsidók elleni intézkedéseken tul kiderülhetett volna,hogy jelent-e változást magyar szempontból.. A Goga-kisérlet gyors bukása utan a személyiségek kormánya vette át a vezetést s az uj uralom most abban a meglepetésben részesítette a világot.hogy a király proklamálta Romániában a rendi államot. A király a Goga-kormány bukása alkalmából a népképviseleti rendszeren alapuló régi alkotmányt felfüggesztette és ehelyett adott most uj alkotmányt,amely az olaszhoz és az osztrákhoz hasonlóan az érdekképvisieti alapon álló rendi államot vezeti be.Szentül tehát Romániában is elveszítik létjogosultságukat a politikai pártok és ugy a képviselőházban,mint a szenátusban az egyes foglalkozási ág^k küldik be képviselőjüket. Ez a változás is ^bból $ szempontból érdekel bennünket,mit fog jelenteni az erdélyi m^gy °rok számára. Az eddigi párturalmi rendszer ki méletlenüi elnyomta és irtotta a magyarságot minden vonalon. Lehet-e remény a rendi államban a változásra? Ebben a pillanatban nem tudhat juk,mert az uj alkotmány alapelvként mondja ki,hogy Románia a romámké,és a román faj elsőbbségét biztosítja a közéletben,viszont azt is elismeri,hogy az őslakoss^hoz tartozó kisebbségeknek is egyenlő jogaik vannak. Most az a kérdés,hogy az uj állam a gyakorlatban mennyire ismeri el a kisebbség jogait.mert papíron az előző rendszer is elismerte, éppen csak meg nem tartotta líost a király kiáltványában, amely ben a haza megmentésére és a lelki nyugtalanság aggasztó korszakának megszüntetésére hivatkozik,szintén egyenlő jogokat ígér ama más fajok leszármazottjai számára ^melyek évszázadok ota élnek Románia területén. Kétségtelen,hogy az egész közéletet jelentősen átalakítja az uj román alkotmány,amely megszünteti a pártok rendszerét. A parlament tagjait mint említettük, az érdekképviseletek választják. A kormányzati rendszer elleni bírálat és az osztályharc tilos. Az uj alkotmány bevezeti a halálbüntetést a felségsértésre, a királyi család tagjai elleni merényletre,politikai és rablógyilkosságokra. Uralkodó államvallásnak a görögkeleti vallást mondja ki és kötelezővé teszi az egyházi esküvőt .Esküt seramiféle szervezet m sem vehet ki tagjától. Az uj alkotmány életbeléptetésével kapcsolatosan máris feloszlatták a,hírhedt Vasgardát. Érdeklődéssel vár juk

t hogyan alakul Erdélyben az uj helyzet s hogyan érvényesülnek az egyenlő jogok,amelyeket az uj alkotmány és a király kiáltványa igér,