Hetikiadás, 1938. január-december
1938-02-23 / 8 [1524]
Készül a kibontakozás, Hitler vezér és kancellár a német birodalom gyűlésén három órás beszédben számolt be a nemzeti s-zocial izmus uralomra jutásának öt esztendeje alatt végzett munkáról*Jbeszámoló adatai hü tükröt nyújtanak a német nép exófeszituéról,aminek segítségével már majdnem teljesen sikerült pótolni két évtized mulasztásait és aminek eredményeképen Németország visszanyerte régi nagyságát .Hatalmas munkát végzett a birodalom egész lakosságit magába olvasitó nemzeti szocializmus a termelés növelése,a nép anyagi és szellemi színvonalának emelése,a szociális kérdések megoldása terén egyaránt.S ezek az eredmények még sokkal nagyobbaknak tűnnek fel,ha tekintetbe vesszük,hogy a német nép semmiféle külföldi támogatásban nem részesült.sőt nem egyszer gáncsvetéseket is leküzdve,mindent a maga erejéből alkotott. A nagyszabású beszéd egyébkent nemcsak a német nép,hanem az egész világ számára szólott,különösen a beszédnek az a része,amely a birodalom külpolitikáját tárja a nyilvánosság elé.Ez a rész ismét követelte a volt német f yarmatoknak visszaadását,állást foglalt a jogtalan állapotokat védelmező epszövetség ellen,Olaszországgal és Japánnal karöltve könyörtelen szemteszallást hirdetett a bolsevizmussal és kifejezte Németországnak azt az őszinte kivánságát,hogy valamennyi európai nagyhatalommal,de a többi állammal is a bizalom alapján álló kapcsolatot létesítsen.Szót emolt még a kisebbségek politikai jogfosztása ellen,hangsúlyozta az Ausztriával történt megegyezés, illetve megbékélés nagy jelentőségét és végül rámutatott arra,hogy Németországot szívélyes barátság fűzi SOK álIámhoz,köztűk Magyarországhoz is. A berlini beszámoló élénk visszhangot keltett világszerte és részben erre adott válasznak tekinthetjük Chamberlain angol miniszterelnöknek az alsóházban tett azt a nyilatkozatát,illetve bejelentését,hogy az angol kormány kereste az alkalmat,hogy Németországgal és Olaszországgal megbeszélést kezdjen olyan közös alao megteremtésére,amelyre fel lehet epiteni az általános európai lecsillapítás terveit.Az angol kormánynak ezt árpolitikáját Eden^ külügyminiszter nem osztotta teljesen,ó különösen Olaszországtól bizonyos elő felteteleket követelt és csak ezeknek teljesítése után lett volna hajlandó hozzájárulni a megbeszélések megindításához.Felfogását azonban Chamberlain miniszterelnök nem tette magáévájkettőjük összeütközéséből azután a békésoYli hajlamú Chamberlain került ki győztesként s az ő kibontakozásra irányuló politikáját az angol alsóház is bizalmi nyilatkozatával jóváhagyta.Eden pedig, mit tehetvén mást,lemondott a külügyminiszterségről, A kibontakozás munkájának olső állomása.ugy látszik,az angol-olasz megbeszélés lesz,amelyre már megtették az előkészületeket,Perth lord romai angol nagykövet már többizben tanácskozott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel ebben a tárgykörben s azután Londonba utazott,hogy Chamberlain miniszterelnöktől átvegye az utasításokat a részletkérdésekre vonatkozóan.A másik oldalon Grandi londoni olasz nagykövet adta át az olasz kormány tárgyalási készségét kifejező emlékiratot Chamberlainnek,akivel megvitatta az egész angol-olasz helyzetet .Chamberlain egyébként hir szerint személyesen óhajtja vezetni az olasz kormánnyal a tárgyalásokat,az európai megbékélés . c leo fejezetét. Az angol-olasz kibékülés természetesen csak egyik részlete volna annak a messzebbmenő tervnek,amely Európának négy nagyhatalmát,Angliát,Franciaországot .Németországot és Olaszországot akarja közelhozni egyáshoz és egyezményt akar létesíteni közöttük.Ennek a tervnek ma már sokkal kevesebb akadály áll utjában.mint a közelmúltban.Mussolini ezelőtt is alkalrasnak tartott ilyen Egyezményt Európa békéjének biztosítására,Chamberlain is hajlandónak látszik hozzájárulni ás Hitler sem ellenzi.A hangulat tehát már kedvezőre fordult és talán remélni lehet,hogy létrejön ilyen egyezmény s ezzel Eur ópa békéje biztosabb alapokra kerül.
