Hetikiadás, 1938. január-december

1938-08-24 / 34 [1524]

Budapest ,1938.augusztus 24. Az uj sajtótörvény. A társadalom egy.nsdyának biztosítására alkotott ezévi 15-ik törvénycikk rendelkezéseinél: megfelelően a kormány intézkedett az uj sajtótörvény elkószitáséról,melynek rendkívüli fontosságát a huszadik szazad történelme bizonyltja legbeszédesebben. Már á. világháborút megaláz 6 években az volt az általános felfogás,hogy a sajtó nagyhatalom,amelynek katonái a betük.azok az apró jelek, amelyek szóvá formáljak a gondolatot és elviszik a földrészek legeldugottabb sarkába is. A nyomtatott szó ere j- csodaletos hatással van >z emberre, mert szinte észrevétlenül válik az olv só lelkének szerves részévé és keríti hatalmába ugy.hogy az életről, vallásról, tátsadalmi, áLlami, gazdasági és politikai berendezkedésről való felfogása aszerint alakul ki,hogy milyen" sajtótermékeket - különösen napilapokat * vesz a kezébe. Ebből is latható,hogy nemzeti és. kormányzati szempontból nem közömbös, milyen újságot olvas a lakosság, he

ly.esebbentmilyen szellemben irt sajtótermékek irányítják a közvéleményt. A sajtó szerepének döntő hatását a világháború alatt láthattuk leginkább, amikor 1918 legelején az Amerikai Egyesült Államokat belerántotta haréba. Eusz kerek esztendővel az események után maguk az amerikaiak is elismerik, hogy nem avatkoztak volna bele a háborúba, ha a lakosságot nem izgatják fel á célzatos cikkekkel. Azt is minden gondolkodó ember tudja, hogy Amerika megjelenése döntötte el a háború és - nyugodtan mondhatjuk

1- az emberiség sorsát legalá.Vb két-három nemzedék életére. Ez a példa es még számos apróbb jelentőségű eset arra serkenti az egyes _ országok "kora anyait, hogy lehetőleg olyan szabályok közé szorítsák a hirlapirást, hogy ne legyen veszedelmes árra az irányzatra, amelyet képviselnek. Nálunk különlegesen szükséges a sajtó munkájának ellenőrzése, mert az egyensúly megbillent annak a szellemnek rovásara,amit épen most ünnepeltünk első királyunk halálának 900 éves fordulója alkalmából. Nincs mit véka alá rejtenünk, a törvény szava nyíltan hangoztatja,hogy meg kell változtatni "'zt a rendszert, amely eddig szabad prédaként érvényesülési lehetőséget nyújtott mindenkinek, aki a nevén kivül le tudott és akart írni még egy egész mondatot. Nem az a célunk, hogy bárkit is érzékeny pontjain Irintsíink, "legkevésbé megsértsünk, amikor megállapítjuk a törvény szavával, hogy sok nem odavaló elem jutott be z újságokat készítő szellemi munkás ok közé, akiknek lelkisége, múltja ós egész működése kiáltó ellentéte annak, a mit e fontos nemzetnévelő és irányító eszköz szerepével k^pcsola tb"n önkénytelenül is mértékül elfogedunk. Hasztalan Beszélnek és irnak sajtószabadságról, nincs olyan ország, ahol ne irányítanák a sajtót. Vannak olyan boldog nemzetek, amelyeknek nem okoz gondot ez az irányítás, mert a sajtó munkásai tudják, hogy mit kell irnick, érzik a népből való származás kapcsolata révén, hogy meddig mehetnek el a közösség erdekének veszélyeztetése nélkül, de az ilyen paradicsomi helyeket fel'tudnánk sorolni a fél kezünk ujjain. Nekünk nagy gondot okoz a sajtó ügye.Az uj törvény pontokba szedi azokat a szabályokat, amelyek ellen egyesek annyira rugdalkoztak, de senki sem meri tagadni e törvény szükségességét .ha magába szállva elgondolkodik azon,hogy csak a legutóbbi három

t évfizedben mennyi kárt okozott a nemzetnek a nyakló nélküli sajtószabadság, _ Nem elég az a Deák Ferenc szájából elhnagzott mondás,hogy a sajtó működésének egv törvénye van:Hazudni nem szabad,- mert gyarló az ember és nem egy esetten azzal is árt,ha kiteregeti az igazságot,Aki arra vállalkozik, hogy gondolatait sajtó révén terjeszti,annak tökéletesen ereznie kell a feleIossóget,ha pedig ez hiányzik belelő.akkor ott van az - mankó, amit /Sídtyótörvénynek hívnak.