Hetikiadás, 1938. január-december

1938-08-10 / 32 [1524]

Kisebbség-, 'd 1 cm. Á kisebbségi kérdés ma jobban előtérbe került úgyszólván val amennyi érdekelt államban, mint a békekötések óra bármikor is. Csehszlovákiában ez az ügy teremtett nehéz helyzetet az ottani kormány részére és most Runciman lord közvetit a kormány és a nemzeti kisebbségek között, egyelőre még nem látható eredménnyel. Meghallgatta a cseh kormány állásponti at, átvette a szudé tan érne tek követeléseit tartalmazó memorandumot, s rövidesen a többi nemzetiség, a tót, a magyar, a lengyel és a rutén nemzet képviselőinek álláspontjával is mqg fog ismerkedni, azután következik csak a feladat nehezebbik része, a követeléseknek és az engedményeknek, olyan összhangba hozatala, amely mindegyik fél számára elfogadható és törvénybe foglalt megegyezéssel teremthetne békét a csehek és az eddig gazdasági és szociális téren egyaránt elnyomott nemzetiségek között. Runciman lordnak ilyen irányú tárgyalásait azonban megnehezíti az, hogy az erőszakoskodások még ma sem szűntek meg a szudétanémet- tidékeken. Szinte napról-napra támadnak meg csehországi németeket hol itt, hol ott, felelőtlen bujtogatok izgatnak ellenük egyszerűen csak azért, mert németek és mert büszke önérzettel vallják magukat e nagy nanzet fiainak. A cseh kormánynak pedig vagy nincs elég ereje a zavartkeltok megfékezésére, vagy talán nem is akar közöttük rendet teremteni, hiszen amikor a kisebbségek ellen emelt, legtöbbször csak koholt vádak ügyében kellett eljárnia, akkor mindig meg tudta mutatni kiméletlen hatalmát. A másik ország, ahol a kisebbségi kérdés most szintén előtérbe került, Románia. Mint ismeretes, ennek a felduzzasztott országnak is nagyszámú kisebbsége van, de mig G senor szagban a németek, itt a magyarok vannak legnagyobb számmal kisebbségi sorsban. S hogy ez a kisebbségi sors mennyi elnyomással, jogfosztóitsággal jár, arról magyar testvéreinknek a szomorú valóságot híven visszatükröző panaszaiból, sainos, számtalan esetben volt alkalmunk meggyőződést szerezni. Birtokok elvétele, iskolák bezárása, nyelvhasználat korlátozása, a fiatalságnak nem csupán az állani szolgálatban, hanem még a magángazdaságban való elhelyezkedése elé valósággal áthághatatlan akadályok állítása mind-mind azt a oélt szolgálta, LogV a magyár kisebbséget életerejében meggyengitse, elnemzetlenitse s azután teljesen beolvassza a román allamtestbe. Husz év óta folytatják Romániában ezt a politikát, de nem érték el azt az eredményt, amit vártak tőle. A magyarság szilárdan megőrizte nyelvét, faji hagyományait és nem adott fel semmit azokból a követelésekből, amelyeket számára meg a . . békeszer ződések is-jogosaknak ismertekel. Ez a szilárd kitartás birta rá, ugy látszik, most a román kormányt arra,hogy az eddigi bánásmóddal szemben bizonyos engedményeket nyújtson a kisebbségeknek s közöttük természetesen elsősorban a magyarságnak:. A román kormány rendeletileg kisebbségi főkormánybiztosságot létesített és ezt a főkormánybiztosságot meglehetősen tág hatáskörrel ruházta fel a kisebbségi ügyek keselése terén. A kormányrendelet a nyelvhasználat, az iskolázás, foglalkozások üzése terén lényeges engedményeket helyez kilátásba a kisebbségeknek és ugyanolyan állampolgári és politikai jogokat igér nekik, mint amilyenekkel a román nemzetiségű alattvalók rendelkeznek. A bukaresti kormány rendelete kétségtelenül azt mutatja, hogy Romániában is elérkezettnek látják az időt a kisebbségi kérdés rendezésére. Az engedmények nem haladják tul azt a fokot, aminek teljesítésére már 1919ben kötelezettséget vállalt Románia is. Most jutottak el ott tul aj donképen tehát csak ahoz,"'hogy a kisebbségvédelmet olyan mértékben gyakorolják, ahogyan ezt a közel husz évvel ezelőtt aláirt egyezményben megígérték. Az erre vonatkozó rendelkezések persze még csak papiroson vannak s maid a jövő fogja megmutatni, hogy milyen mértékben mennek at ezek a gyakorlatba s mennyi hasznát fogják látni a rendeleteknek az__érdekelt kisebbségek. J/F