Hetikiadás, 1937. január-december

1937-04-07 / 14 [1523]

Igen kedvezően alakul az ezévi külkereskedelmi mérlegünk

. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent uj külforgalmi adatai szerint Magyarország kivitele a gazdasági év eleje óta,júliustól februárit 390.6 millió pengő volt .Ez az előző gazdasági évvel szemben igen kedvező eredmény. . tekintve,hogy a mult kampány ugyenezen időszakában a magyar kivitel csak 342.4 millió pengőre rúgott.A javulás tehát 48.2 millió pengő.vagyis 14.1 százalék. A magyar külkereskedelmi mérleget igen erősen megjavította az a körűin'ny,hogy behozatalunk a tavalyihoz képest egyáltalán nem növekedett,sőt egy árnyalattal csökkent is.A csökken's 20.8 millió pengő,vagyis 7%.Külkereskedelmünknek az aratr's óta mutatkozó kiviteli feleslege ennek következtében igen erősen növeke^í^nlL

3 *

a-W* 46

*

4 m

ilüó pengővel szemben 115.3 millió pengőt ért el.ami közel loO/o-os javulást jelent.A magyar külkeresket eléírnék ezt az előnyös alakulását elsősorban annak köszönhet jük,h gy a behozatal oldalán a jobb termés következtében feleslegessé vált a tengeribehozatal,másrészt pedig annak,hogy agrárkivitelünk újból igen erőteljesen növekedett.A térménykivite Inéi a javulás egymagában 73^millió pengő,vagyis 88.8 %.Ilymódon isnSt a mezőgazdasági cikkek lettek kivitelünk legfontosabb tételei .Tavaly ugyanis a magyar jkivitel megoszlása az volt, hogy a terménykivitel az egész magyar exportnak 24 %-a volt .Most majdnem 40% a terménykivi tel. Az állattenyésztési cikkek hányada 38%-ról 24$-ra esett.Az ipari jellegű kivitel - annak ellenére,hogy 12 millió pengővel fokozódott - 34.7%-át teszi ki egész exportunknak,szemben a tavalyi 36.1%-kal. Az országos vásárokon a felhajtott állatok alig egyharmada kel el

. Magyarország® 1935-ben 2.480 orsz'gos vásár zajlott le.Felhajtottak 1.4 millió darab szarvasmarhát ,885.000 darab lovat ,838.000 darab sertést és közel 200.000 darab juhot .összesen 3,336.761 darab allatot.A vásárok eredménye az eladott állatok számában jut kifejezésre.Eszerint az 1926-30.évi ötéves időszak átlagában elkelt a a állatok 31.2, az 1931-1935.évi ötéves időszak átlagában pedig az állatok 32.9%-a,tehát a felhajtott összes állatoknak alig egyharmada. Legnagyobb arányban cserél gazdát a sertés, juh-és szarvasmarha,mig~a lovaknak csak 19-20%-a talál vevőre a vásárokon.Igy minden állatot átlag hároszor kell vásrra hajtani,amíg vevőre talál,de a lovakkal ötször kell az eladónak a vásáron meg jelennie,amíg árujától megszabadul. Ha a fenti ada Si alapján számításba vesszük,hogy hány száz és százezer munkanap vész kárba évente azzal,hogy a gazdák eredmény teleiül járják: állataikkal az országos vásárokat, és mekkora károsodás éri az állattenyésztő gazdákat azzal, hogy a vasárra felhajtott állatok egyharmadrészét sem tudják értékesíteni,ami természetszerűleg az árak kialakulására is erősen nyomasztólag hat vissza,azt hisszük.hogy ezek a tények feleslegessé tesznek minden további indokolást és maga a helyzet köve te} i az állatértékesitésnek az egész ország terület're kiterjedő megszervezését. Hathetes, általános halászati tilalom az országban

. A földmivslésügyi miniszter az 1937.évi általános halászati tilalmat az ország összes nyiltvizeire elrendelte és annak időtartamát április 20..-ától május "31.-éig terjedő hat hétben állapította meg.Ez alatt az idő alatt nyílt vizből halat fogni nem szabad.Kivételt képeznek nemzetközi megállapodások folytán egyes folyóknak a cseh, illetve jugoszláv határok közelében levő szakaszai", továbbá a Velencei tő és a Eerenc-csatorna.