Hetikiadás, 1937. január-december

1937-03-31 / 13 [1523]

3ün a húrt feszíte

ni. 1937.március 31. Akármilyen nehéz a sorsunk a szétdarabolt ország szükreszabctt hatarain belül, szivünkön kell viselnünk a még nehezebb helyzetben sínylődő elszakított magyar testvéreink ügyét is. A magyar-dél szláv viszony javulása érezteti hatását a Délvidék elszakított magyarjainak sorsában, Innen mostanában kevesebb a panasz s minfe árnyalati enyhülés mutatkoznék,vagy legalább is nem rosszabbodik a helyzet a Felvidélen. Annál erősebben csattog a gyűlölködés korbácsa a román impérium alá került magyar testvéreken. Mussolini revíziós teszéde óta lankadatlan erővel folyik az erdélyi és a bánáti magyarság üldözése,életlehetőségeinek minden uton-mődon való megakadályozása. Csak most jelentette ki egy táblai tárgyaláson a román kormány jogi képviselője,hogy a bíróság ne a jogi,hanem a politikai szempontokat nézze,mert országos érdek,hogy a határon tömegesen ne éljenek .„agyarok. Gondolatban valószínűleg a "határon

TÍ szót is kihagyta.mint akpgy gyűlölködő román lap a magyart el jes kipusztítását kívánta uj Szent Bertalan éjszakával kapcsolatosan. Az üldöztetés ellen az erdélyi magyarság nem tehet semmit,nekünk azonban nem szabad ölhetett kezekkel nézni véreink pusztulását ,Az egész világ közvéleménye felfigyelt Bethlen István grófnak az erdélyi magyarkor sár ól irt karácsonyi oikkéro, amelyben azt ajánlotta, hogy a kérdés megoldására a magyar kormány kozdjon közvetlen tárgyalásokat a román kormánnyal s ha ez nem vezet eredményre,akkor vigye a kérdést a nemzetközi fórumok el. é. A cikk nagy hullámokat vert a román politikai életben s ugy a román,mint az erdélyi magyar sajtó hosszú időn át közölte a romár- politikusok hozzászólását. A vitában elhangzottakra Bethlen most reflektált s érdekes válasza alkalmas ujabb vita indítására,de az abban foglaltak megszivlelésére is. Példaként utalt a román-'

:

zerb és a lengyel-német kisebbségek ügyében kötött szerződésre.amelynek alánján lehetne sző magyar-román szerződésről a két állam szuverenitásának korlá

f

ozása nélkül. Román részről felmerült az a gondolat, hogy bizonyos feltételeit mellett lehet tárgyalni, Egyik feltétel az,hogy tartsuk be a békeszerződést. Miután igy csak a katonai vonatkozásról lehet szó, Bethlen azt válaszolja, hogyan képzelik, hogy Magyarország jóviszonyban lehessen olyan ál Iámmal, amely megtaf

aaja tőlünFszuverenitásunk legelemibb jogát,a katonai egyenjogúságot,amit minen más államnál elismerteik. A revíziós propaganda abbahagyását is kívánják, ^rre az a válasz,hogy revíziós mozgalom még nem volt,amikor kisebbségellenes politikájukat már egyre erősödő form'ban folytatták. Leszögezi Bethlen: teljesen kizárt dolog,hogy olyan magyar kormány ekadjon,amely a népszövetségi paktum 19. szakaszában foglalt revíziós jogról bárkivel szemben is lemondjon,akár az időpontra nézve megkösse kezét,vagy oly nyilatkozatot tegyen,amely joglemondás volna a szent koronához tartozott országok bármely részerői. Nyugat-Magyarország esetéből sem történt ilyen nyilatkozat. Viszont a kormány szabad mérlegelésé tói függ, hogyan él jogával és milyen eszközöket haeznál fel ennek érvényesítésére* Mindenesbe,mentől kevésbbé respektálja Románia a kisebbségi szerződést,annál nagyobb az indító ok n revízió siettetésére. A társadalmi és a sajtópropagandát a Kormány meg nem szüntetheti,legfeljebb csak mérsékelheti és azt Ígérheti,hogy a revizior^ mái képp.mint békés eszközökkel,nem fog törekedni. ,' . Megállapítja a volt. miniszterelnök,hogy mindkét nemzetnek vannak olyan,komoly és életbevágó közös érdekei,amelyek indokolttá teszik,hogy a csat^btdot pihentessék és normális szomszédi viszony lehetőségét keressék. A magyar igazság érvényesítésére vonatkozó propagandát nem kifogásolhatják azok a román.politikusok, akik a múltban a román propagandában resztvettek. Ha Rocuénia mai magatartását fenntart ja, ez megbosszulja mngát. Végül Utalt a román politika téveszméig re,az utóbbi idők magyarellenes akcióira s megállapított a, hogy mind sötétebbé válik a láthatár és súlyos komplikációk vetik előre árnyékukat,holott ennek egy kii jóakarattal nem igy kellene lenni.A hurt túlfeszíteni bün Európa bekeje ellen.A nagy magyar politikus intő szavaira fel kell figyelniök a nagyhatalmaknak is,a r< manóknak is s meg kell szivlelniök Serédi hercegprímás húsvéti beszédét is,amely ben ki jelent ette, hogy amig nem lesz igazság, nem lesz béke sem. q/t.oTr - - -