Hetikiadás, 1937. január-december
1937-03-31 / 13 [1523]
Uj rend felé. Á nagyhét nap jai mintegy húsvéti a.j and ékképpen hozták meg a béke híveinek az olasz-jugoszláv megegyezést, az öt esztendőre kötött politikai es gazdasági szerződést.A kettő szorosan összefügg egymással, s míg egyrészt megszünteti a két ország közötti régi viszályt, másreszt a gazdasági osszekö? tetést uj, az eddiginél sokkal kedvezőbb alapokra fekteti s ezzel hatékony segítőkezet nyújt az el jövendő,minden ország jogos érdekeit kielégítő uj gazdasági világrend kialakításához is* A gazdasági egyezmény csütörtökön, április elsején már életbe is lépett .Liesszemenő gazdasági együttműködést teremt Olaszország és Jugoszlávxa között, az együttműködés teljesen hasonló ahhoz a hely zeth ez,amely ben a római jegyzőkönyvek révén Olaszország,Ausztria és Magyarország van eg.mással Olaszország megadja mindazokat a kedvezményeket Jugoszláviának,amelyedet Ausztria és Magyar ország elvez az említett római jegyzőkönyvekből kifolyó** , lag.S ha ez a megegyezés még naa is jelenti Jugoszláviának a római jegyzökönyvekhez való csatlakozását, a súrlódási felületek kiküszöbölésével és a g azdasági együttműködés kiterjesztésével a kölcsönös megértést fokozza a una völgyében és reményt nyújt arra,hogy kedvező feltételeket teremt a magyar jugoszláv viszeny javulására is. A szerződő felek kölcsönösen kimondatták közös határaik tiszteletben tartását,1 egymásnak meg nem támadását,az esetleges ell_itéteknek és viszályoknak békés eszközökkel való megoldását. Mind olyan pontok ezek.amelyek semmiben sem mondanak ellent Olaszországnak a Duna völgyében folytatott politikájának és 3mi számunkra a legfontosabb nem akadólyózzák Olaszországot a legnagyobb magyar ügynek>a revíziónak támogatásában. Hiszen felelős kormánytényezőink számtalanszor hird tték és remél jük, sikerült is minden táigyilaf oö államférfiéival, megértetni,hogy Magyarország a . maga igazát békés utcn, ekés eszközökkel akarja elérni es a legtávolabbról sincs szándékában a háború ousztitó rémét felidézni Európának sok vértől áztatott földién, A jugoszláv határok elismerése egyébként is csak támadás esetére szól,, a revíziós követelés pedig a kékeszerzodá s igazságtalanságait kölcsönös megegyezéssel, a háború kiküszöbölése utján akarja megszüntetni. Sered i Jusztinián bíboros .hercegprímás mutatott rá legutóbb húsvéti be szód ében, hogy amig vissza nem állit jak az igazság uralmát és meg nem szüntetik az igazságtalan helyzeteket,addig nem lesz beke,mert mindaddig csak növekszik az elkeseredés az igazságtalanul elnyomottak között. Ez a megállaE itás nemcsak,hogy teljes mértékben fedi az egész magyarság álláspontját, anem a leghelyesebb irányban jelzi a követendő utat is. Hiszen nemcsak egyes országok között,hanem a nemzetek belső életében sem állhat helyre a igazi béka/ha nem adják meg saját állampolgáraiknak az őket megillető jogokat. Svamig ez nincs meg,addig nem lehet tartós béke és a rendezetlenségből fakadó viszályok csak további zavarokat okoznak.S,hogy ezek kiküszöböltessenek^arra egyetlen eszköz az igazság uralmának helyreállítása, s ennek oorán elsősorban a revízió megvalósítása. A revízió hosszú évek munkája után ma már* olyan fogalom,amelynek elkerülhetetlen voltát kezdik belátni már egyes régi mereven ellenzői is::.Le?r-* utóbb már a Franciaországban nagy tekintélynek örvendő Flandin volt minise terelnök is ugy nyilatkozott,hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz,ahol a területi revízió következik.Igen nagy haladás ez: a múlthoz képest,amikor még nem volt francia államférfiú aki ilyen nyilatkozatot tett volna. Még a kisantant keretein belül sem látjuk azt az egységesen merev ál* lásfoglalást,mint azelőtt.A cseh kormány ugyan uj katonai szerződést szorgalmaz valószínűleg francia kezdeményezésre,Románia is hajlandónak leit szik ehhez csatiák ózni..Jugoszlávia azonban már inkább a romái hatalmak csoportja felé tájékozódik,Hir szerint már javaslatokat is készit a kisantant és a római jegyzőkönyvek államainak gazdasági együttműködésére, s ezzel az egyedül lelyes útra tért,amitől talán most már jogosabb bizalommal várhatjuk az .gazdasági s azután, az uj politikai rena kialakulását is*
