Hetikiadás, 1937. január-december
1937-05-19 / 20 [1523]
Jó kezekben. 1937.május 19. Arra elég sok példát tudunk.hogy a bemutatkozó uj miniszterelnök beszédét megtapsolja az ellenzék is. Arra azonban már kevesebbet,hogy a féléve hivatalban lévő kormányelnök ki jelentéseit, amelyeket már cselekedetek támasztanak alá, olyan általános helyeslés fogadja,mint Darányi Kálmán miniszterelnök legutóbbi képviselőházi beszédét. Az ellenzéken állapították meg,hogy ilyen nagyjelentőségű és mindenoldalon egyaránt szívesen fogadott kormánynyilat kozat régten hangzott el. Már a miniszterelnök beszédét megelőző vita,ugy a miniszterelnökségi tárca,mint a honvédelmi tárea költségvetésevei kapcsolatosan azt mutatta,hogy a nemzet nagy kérdéseiben valóban létrejött az igazi nemzeti egység. A védtelen ország számára valamennyi szónok a katonai egyenjogúságot sürgette. Rő der Vilmos honvédelmi miniszter válaszában ki jelent ette, bizonyos, hogy a mai európai helyzetben katonai egyenjogúságunk nem lehet sem jcsilag.sem gyakorlatilag vitatható s ez a Kérdés nem lehet alku tárgya s az,hogy türelmünk 3&dig tartott,nem jelentheti semmiképpen azt,hogy a kérdés gyakorlati megoldásáról lemondtunk volna, vagy felette napirendre tértünk. Egyenjogúságunk elongeéhetetlen kelléke teljes nemzeti önállóságunknak; a kormány tehát nem fogja elmúlás ztani,hogy a nemzet teljes egyenjogúságának megszerzéséhez szükséges lépéseket az általa jónak vélt módon es időben megtegye. A továbbiakban azt mondp f :ta a miniszter,hogy a honvédelem kérdésében meg van az igazi nemzeti egység, honvédségünk a magyar alkotmány és a legfőbb hadúr iránt fogadott eskü szellemeben minden kísérlettel szemben biztosítja az erkölcsi és anyagi támaszt a belső rend fenntartására és erejéhez képest mindent megt es z a magyar föld védelaére. A minisztereinek nagyjelentőségű beszéde igen jól illeszkedett bele abba a hangulatba,amelyet a honvédelmi miniszter beszéde keltett s a benne a külföld feié is megnyilvánuló erő és akarat rendkívüli hatást tett az egész nemzetre. Ebből a beszédből utalunk arra a megállapításra,hogy idegenben élő magyar véreink sérelmei,a gazdasági és kulturális elnyomóttsága bennünket elsősorban érdekelnekfha e kérdésben szunnyad is a magyar lelkiismeret,arra való a kormány,hogy ezt ébrentartsa. Mindenben aláirta az erdélyi magyarság szenvedéseire vonatkozóan elhangzott drámai erejű Bethlen-bes zédet.ma jd konkrét adatok kai mutatta ki a ^agyarországonelő kisebbségek kifogástalan helyzetét. Megállapította a miniszterelnök, hogy amikor a magyar kormány reklamálni kénytelen a távolélő magyar kisebbségek szerződésben biztosított jogainak érvényesülését gondosan őrködik azon,hogy idehaza kisebbségeink jogos igényei' kielégíttessenek. Kimutatta kisebbségeink teljes politikai,gazdasági és kulturális szabadságát és ismertette a legutóbbi kisebbségi iskolai rendelkezést. ^eljes jogegyenlőségben és szabadságban élnek kisebbségeink s amikor a kormány ezt .a névmagya rositás terén is a legmesszebbmenőén biztosítani kívánja,viszont joggal elvár ja,hogy a névmagyarosítás kérdését ne használják fel olyan magyar-nemzetellenes agitáció eszközéül,amely a magyarság és, a hazai kisebbségek között a hagyományos jóviszony megzavarására vezethet. Általában minden káros agitáció kiküszöbölésere törekszik a kormány, amely agitáció a német birodalommal való barátságunkat zavarná. Itt a pángermán agitációra célzott a _ kormány elnök s hangoztatta, hogy mi nem avatkozunk anémet nemzet belső kérdéseibe,viszont az ottani életforma sem befolyásolhatja a mi belső életünket. Nagy hatást tettek a kormány elnöknek a sajtóról, a vitézekről,a magyar-osztrák jóvis zonyról tett ^ kijelentései is. Jó légkörben folyik ugy a költségvetési vita,mint .az alkotmányjogi javaslatok kidolgozása,kö ztük a titkos választójogé is, amelyet az ellenzék szerint is tiszta szándékkal akar megvalósítani a kormány. Az egész ellenzék hangulatát fejezte ki legutóbb a keresztény párt elnöke, amikor azt mondotta, hogy a sorsdöntő feladatok Lírányi Kálmánnál jó kezekben vannak. S/Hav.
