Hetikiadás, 1936. január-december
1936-01-21 / 3 [1522]
1936, január 21. Heti k i a d á s, 4.oldal, 3,sz. Éppen negyven sztendeje elevenítette fel Coubertin francia báró az ókori olimpiai játkokat Athénben, Ebből a bátor kezdeményezésből fejlődött ki az a hatalmas mozgalom.ami ma már behálózza az egész világot " és minden valamirevaló m veit nemzet elküldi fiataljait a négyévénként rendezett vsrseryékre» A négy évtized alatt kialakult az^a felfogás,hogy becsületbeli kötelessége minden modern államnak a részvétel, A Krisztus születése előtti évszázadokig lefolyt olimpiai játékok szabályai azonban sok'vonatkozásban eltérnek a mostanitól és csak azt a szellemet őrizték meg,ami az összetartás és közös emberi cél megköze-. ütésének nehéz munkáját akarja megkönnyíteni. Az ókoriak versenyeiben ugyani csak görög férfi vehetett részt. /Nő még a nézők soraiban éem lehetett./ " A győztest szülőföldje köteles volt holtanapjáig eltartani,tehát a mai amatőrszellemmel ellentétben a régi görög atléta tulajdonképpen hivatáészerűen sportolt. Egyébként annyira fontosnak tartották ezeket a viadalokat .hogy a négyéves olimpiai szakaszok alapján számitották az időt is,ami egyúttal arra szolgált,hogy valami összekötő kapocs legyen a törzsekre szakadt és egymással örökké hadakozó görögség között* A regi krónikák szerint az olimpiai játékok idejére megszakítottak a fegyveres ellenségeskedést|hogy a stadionban békés eszközökkel vetélkedjenek és döntsék el ez elsőség kérdését, mihelyt azonban befejeződött a verseny,folytatták a háborúskodást ott,ahol előtte abbahagyták. Ez a gondolat vezethette Coubertin bárót,az olimpiai játékok modern megteremtőjét,amikor az országókra szakadt emberiség 'fiai; akarta közelebbhozni legalább a sport te le péken; mert régi tapasztalat, hogy az a barátság a leghosszabb és legszilárdabb.ami ifjú korban köttetett nyilvános vetélkedés során. Az atléta nemcsak testét edzi és teszi alkalmassá a versenyzésre, hanem a lelkét is élőkésziti a tisztességes ós nyílt összecsapásra, Az igazi sportember mindig'egyenes uton jár,megbecsüli nemcsák önmagát," hanem ellenfelét is .mert tudja,hogy milyen óriási önmegtagadó sba, ki tartásba, és lelkierőbe került,amíg kifinomitotta tehetségét arra a fokra,hogy nyíltan" kiállhasson a közönség elé. Ez a nemes versengés.a közös diadalok.es a jobbtól elszenvedett vereség adja azt a megbecsülhetetlen lelkierőt,ami a sportember jellemének egyik legnagyobb kincse. A nagy világversenyeken a föld különböző részeiről összesereglett fiatalok megismerik es megkedvelik egymást..' Ki tudná megmondani,hogy az elmúlt negyven óv alatt hány olyan barátság fűződött a sporttelepeken, amely nemcsak személyi .hanem országos vonatkozásúvá is vált. Az olimpiai • versenyre kiküldött atléta országának és fajának rendszerint legkiválóbb, képviselője, akinek viselkedései szereplése és eredménye biztos alapot nyújt az egész nemzetre való követkkztetésre, Ezért rendkívül fontos azoknak'"a szerencséseknek kiválogatása,akik az egyes nemzetek színeit képviselik az olimpiai játékokon. . Hint említettük a modern olimpiai játékok szabályai tobb pontban eltérnek az ókoriaktól. Ezekben a játkokban ugyanis a világ minden nemzetének amatőr versenyzője résztvehet,ha országának legfőbb sporthat 0 sagá hozzájárul. A hölgyek részére is megnyitották az olimpiai stadionok kapuját, ami színién óriási haladás az ógörögök felfogáséhoz viszonyítva. Ezenkívül az egyes sportágak szempontjából is van eltérési Az elet haladt,az évezredek alatt és olyan uj sportagak fejlődtek ki,amelyeket a régiek még nem ismertek, így például'most februárban kerül sor az úgynevezett téli olimpiai játékokra,amely a jég-és hó sport legjobbjainak ad alkalmat a találkozásra. A nagy klasszikus versenyek azonban csak augusztusban leszenk Berlinben, a Kémet Birodalom fővárosában,ahova a szélsőséges politikai vélemények ellenére is több nemzet küldi el képviselőit^mint a lecutóbbi -olimpiai játékokra,ami szintén azt bizonyít ja,hogy az olimpiai eszme: a népek kibékítése es a sportban való össze barátkozta tasa mégis csak sikerült Couberxin tárónak, aki ennen ezt a célt tűzte ki maga elé 1893-ban,amikor az athéni stáción árbocára* felhúzták az öt világrészt jelentő Ötkarikc's olimpiai zaszlor. KC/Eav. Q
