Hetikiadás, 1936. január-december
1936-05-27 / 21 [1522]
országos I.EVÉLTÁM Hoppá Jancsi. Irta:Kisigmándi Géza. , »6 i fl volt az eszének mind a négy kereke,de legalább egy vagy ket lőcse hiányzott a mi uradalmi gulyásunknak, akit nemcsak mi gyerekek szólítottunk Hoppá Jancsinak,hanem még az édesapám is igy mondta neki,ha nagyon komolyan akart beszélni a fejéve Í.Jancsi ugyanis megátalkodottan kemény koponyájú ember volt. Hasztalan üzente meg neki a gazdával,hogy most a nagy legeló melyik részén terelgesse a gulyát,randitott egyet a vállán és csak ugy a bajusza alatt odapötyögte utánozhatatlan pöszeségévei,hogy menjen kend a dolgára,amig el nem ragad az indulat. - Ha a tekintetes ur akar velem valamit - dobálta egyik szót a másik nyoméba - akkor ne üzengessen,hanem mondja meg maga.No azért mondoau Hát ilyen volt Hoppá Jancsi .Cselédkóny vet sohasem váltott .Nem tudta megmondani,hol született, ki az anyja és mi a neve? - Hát Jancsi .Hoppé Jancsi - felelte tárgranyilt szemmel.- Kérdezzék meg a tekintetes urtól.Az mindent tud.Talán azt is tudja .Kert. hogy születtem,az biztos,hiszen itt vagyok.Hogy mikor és hol születtem,azt nem tudom.Nem emlékszem rá.Pedic alkalmasint ott lehettem.No azért mondom. Ilyen formán vélekedett Jancsi a világ sorsáról is. Nem az a fő,hogy mi naponta teletömjük a hasunkat jó ebéddel és vacsorával .Nem.Ez csak ugy adódik .Hanem az a fő, hogy a gulya ne menjen tilosba.Meg, hogy hiba ne essék benne .Kert akkor, hogy állnék a tekintetes ur elé. No azért mondom. Ez a három szó volt minden megnyilatkozásának a befejezése .Mi gyerekek néha puszipajtásai voltunk.máskor meg nyitott bicskával Ügetett utánunk Is talán még meg is gyilkolta volna akármelyiket,ha a kezébe kerül. Csodálatos ember volt szegény Jancsi .Középtermetű, de inkább szikár, nagy bajuszú,de tökfejü,hiuszemü.de kissé süket .Akkora mellkasa volt,mint egy óriásnak és akkora erő szorult bele semmitmondó testébe,hogy még a legjobb kötésű legény se birta két vállra fekte tni .Egyébként ez volt a legnagyobb szórakozása és egyetlen dicsősége.Ha valaki már sokat kötekedett vele t csak eldobta görcsös puszpánefa bot ját, felgyűrte csupain karján az inge uj.-'át és ritka fogai közül kilihegte sóvárgó vágyakozását. - No gyere te hires!- Gyere,ha még nem kentek oda ugy,hogy megsirasson az édesanyád.Gyere, te anyaszomorító...! No azért mondom. Mint a Királyhágón szuszogó gyorávonat mozdonya.ugy zihált előie a melle és az a szerencsétlen,aki elbizakodottságában elfogadta a kihivást, nem szabadulhatott addig tőle.amig Hor>t>á Jancsi rá nem térdelt a mellére. Valami különös állati tüz csapott ki ilyenkor a szeméből.Csikorgatta kitöredezett és megbarnult kerítéshez hasonlatos fogsorát és szinte görcsösen markolászta ellenfelét,De meg soha nem ütött sem embert,sem állatót.Elég volt neki az erkölcsi diadal.Ha birkózás közben a másiknak elszakadt az inge vagy a nadrágja,Jancsi riadtan nézegette és azonnal felajánlotta, hogy megvarrja. ki Hát te még nem tudod.hogy/a"z a Hoppá Jancsi? - zsörtölődött fölényesen.- Ugy nézd meg ezt a két csupasz karomat,hogy eddig négy farkast és három medvét fojtó ttam meg ve le. No azért mondom. Tán bocs volt az,meg kutyakölyök - ingerkedett egyszer vele Füstös x.ron kocsis legény,aki arról vált híressé,hogy három zsák búzát rakatott a vállára,kettőt hosszába,egyet pedig rájuk keresztbe és nyolcszor sétált fel-le vele a tasnádi malom emeletére.En nem vagyok se farkas.se medve, de engem nem tudnál megfőjtani,pedig se nem harapok,se nem karmolok. Igy adogatták a szót egymásnak éppen Jancsi egyik birkózása után, de a rettenetes erejű gulyás azonnal felkínálkozott az ujabb harcra. - No gyere,ha olyan nagy a mellényed...No azért mondom... Vasárnap délután volt.Kerllállta az egész major apraja-nagyja. Ölre menteké szálfatermetű legény,meg aféllabára kacsos gulyás. Ropogott a csont juk.Áron át akarta nyalábolni Jancsi derekétEsszialan.Le' akarta fogni két karját,Ez se sikerült.A gyerekek már kacarászni kezdtek, a leányok és,menyecskék pedig megcsóválták a fejüket.ami azt jelentette,hogy [ megingott Aron becsülete.Talán a legény is megérezte ezt a lelki átváltozást, mert gáncsot vetett Jancsinak .Megingott mind a kettő,de Jancsi hallatlan /Folyt.köv./