Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-02 / 13 [1521]
j^- a mezogazaas agi tarmenyeK ar.iavulasa a Kiviteli forg alomban . Mezőgazdasági terményeink kivitele a mostani gazdasági évben mennyiségileg messze alatta maradt a múlt év hasonló időszakának kiviteléhez képest.A kivitel értéke azonban,bár szintén jelentős mértékben csökkent,nincsen arányban a mennyiség csökkentésévei,ami annak bizonysága,hogy a kivitelre kerülő mezőgazdasági cikkek kedvezőbb árviszonyok mellett voltak értékesíthetők.Az elmúlt gazdasági évben az aratástól január végéig a 21 legfontosabb növényi termékből összesen 8.8 millió métermázsát szállítottak külföldre 110.8 milüó pengő értékben.A mostani gazdasági évben ugyan ezalatt az idő alatt kivitt mezőgazdasági cikkek mennyisége mindössze 4.9 millió mázsa,értéke pedig 79,7 millió pengő volt.Az 1933.avi aratástól a mait év január végéig a legfontosabb növényi cikkek átlagos egységára mázsánként 12.6 pengő volt a kiviteli forgalomban,az idei gazdasági évben pedig az átlagár 16.2 pengő.Növényi termékeinket tehát az idén 28.6/o-kal jobb áron tudtuk a külföldi piacokon eladni, mint az elmúlt esztendőben.A római egyezményekben megteremtett jobb értékesítési viszonyok elsősorban a buza és rozs áralakuláséra voltak kihatássaÍ,Buzából az előző gazdasági évben egy mázsát átlag 9.-P.-ért,az idén ezze,l szemben 16,2 pengőért exportáltunk.A javulás mértéke tehát a buza áránál 80 ^.De még ezt is meghaladja a rozs drágulása,amely 5.1 pengőről 13.2 pengőre történt áremeléssel nem kevesebb,mint 115 %-os árg'avulást tüntet fel.A vetőmagvak és az ipari nyersanyagként használt növények ara is jelentékenyen /javult.így a lóhere és lucerna-magot az idén 38.7 ^-kal értékesítettük kedvezőbben.Jelentős a javulás a gyógynövényeknél is,ahol 52 f a-ot,az árpánál 48.6 ^-et,a tengerinél 15.4 )oot állapithatunk meg.A tavalyi árnál olcsóbban csak a szalmát.burgonyát,olajos magvakat,nyers dwhányt és a bort voltunk kénytelenek értékesíteni.Mindezekből megállapítható,hogy a bizonyos körök által oly gyakran kifogásolt római egyezmények mezőgazdaságunk szempontjából felbecsülhetetlen értéket^jelentenek, mert a kiviteli mennyiség összezsugorodása kizárólag a gyenge termésre vezethető vissza és semmi esetre sem az értékesítési lehetőségek leromlására. /i Rendelet a mar-tarfaj t a szarvasmarhat e nyésztés fellendítése érdekében. Larányi Kálmán földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magyarfajta szarvasmarha faj tenyésztése és a magyarfajta tenyészterületek visszaállítása tárgyában.A rendelet a magyarfajta szarvasmarhatenyésztés elsorvadására és végzetes összezsugorodásáfa hiv"ja fel a figyelmet.Helyteleníti a földmivelésügyi miniszter.hogy még olyan vidékeken is egy igényes kultirfajtát karoltak fel,ahol a minőségi tenyésztés megvalósításához szükséges természeti adottságok nem voltak meg.Mindezek alapján elhatározta a miniszter,hogy azokon a vidékeken,ahol a természeti adottságok,tenyésztési és értékesítési viszonyok csak a magyar szarvasmarha tenyésztést okolják meg.visszaállítjo az olmult évtized alatt'megszüntetett magvarfajta tényészterületeket.Tervbevette ezenkívül,hogy a köztenyésztést racionálisabb irányban megreformálja a törvényhatósági állattenyésztési szabályrendeletek újjáalakításával és módosításával. A világ sertésállománya. Az egy:k német husinari szaklap adatai szerint a földkerekség területének sertésállománya 196 millió darab. Amerika "erületén 93.5,Európában pedig 90.5 millió darab sertés vária.hogy a vágóhidra kerüljön.A fennmaradó három világrész összesen csak 10 milliónyi sertéssel rendelkezik.Magyarország sertésállománya 2.2 millió darab.A legtökéletesebb sertéstenyésztés az északamerikai Unió területén folyik,ahol 5b milliónyi a sertésállomány,fejlett a német sertéstenyésztés is,a német sertésállomány 23 milliót tesz ki.
