Hetikiadás, 1935. január-december

1935-04-02 / 13 [1521]

Április 8.-án lesz 200 éve annak,hogy török földön örök álomra hunyta lo jóságos szemét az az egész férfi,akinek élete minden perce kálváriás szenvedés és keserves örömök között telt el. Fok nagy ember viselte méltóan e büszke cinét,de ha nagyságos fejeeelmet hallunk,csak a legnagyobb és a legtisztább emlékű II. Rákóczi Ferenc jut eszünkbe és egyúttal fölelevenednek lelkünkben a sz^m^ruan dicső magyar történelem legszebb évei. A másfél évszázados török uralom alól felszabadult ország még fel sem lélegzett

t

amikor a mellére ült a bécsi király irtózatos erejű és kö nyörtelén lelkű idegen hada,melynek vezérei '••csak léleknélküli katonaariyagot láttak. a. magyarban és az volt egyetlen feladatuk,hogy végleg összetörjék és megsemmisítsék a A ' . lázadó népséget. Nem volt jog,törvény és emberiesség, hanem csak sújtó és mindent elrabló kemény ököl. A szegény job ágy és földön** futóyé tett nemes fogcsikorgatva bujkált a reng tek erdők,égbenyúló hegyek és züzezgő nedű mocsarak mélyén. Nem volt mé>, veszteni valója,mert amije a török kitakarodása után megmaradt,elvették tőle és csak a lelke élyén 1: ott a kiolthatatlan ősi tüz, a faji üntudat és az ország-alkotó képesség. Babonás elszántsággal és,rajongó hittel várta az eljövendő vezért,aki majd letiporja ellenségeit, Es ezek az éhes,rongyos bujdosók ezrével sereglettek Rákóczi Ferenc szűzmáriás zászlai alá és ez az elesett, vánnyadt testű mezítlábas had olyan lobogó tűzzel és akkora hősi elszánással támaat rá a korszerűen felszerelt idegen zsoldos seregre,hogy nemcsak egyenlő ellenfele,hanem legyezője is lett. Pedig nem volt ágyuja,meg puska ja,sőt még rendes kardja se,hanem csal: kasza ja, ka pá Ja, meg a két keze ereje. ietszáz esztendő mindent elszürkitő m sszeségéből is változatlan fénnyel ragyog felénk II. Rákóczi Ferenc kurucainak ha.Ihatatlan vitézsége. Lehiggadt hideg ésszelis azt kell lstnunk>hogy ennek a ma már megvalósíthatatlan Kosi .kornak lelke, lobogó fényű napja és egyedüli vezérlő csillaga a nagyságos fejedelem volt,akinek személyes varázsa és önzetlen hazaszeretete Í jándékozta nekünk a nagy Bercsényi I-Iiklós,Vay Adám,Forgács Sinan, Réry-% logh i dám, Vak Bottyán,Sréter Ténos, Jávorka,Esze Tamás,kikes Kelemen és a sok-sok névtelen ezrek hadát,akik nem a maguk kicsinyes érdek ét,ha nem a haza javát és jövőjét szolgálták vérük hullásával, vagyonuk elvesztésével és morzsolgattál le életük utolsó napjait messze idegenben a kérvény tenger partján a török szultán kegyelemkenyéren. Ezt a határtalan önfeláldozást és önzetlenséget csak ugy tudjuk megmagyarázni, ha megvizsgáljuk annaka kornak életét. A na -"'ságos fejedelem volt a kurucck tündöklő példája. II. Rákóczi Ferencnek ugyanis majdnem a kkora volt a birtoka,mint a mostani csonka Magyarország, de ezt az egy ember Kezében roppant vagyont az utolsó buzaszemig és bégető bárányig a kuruc seregnek adta. Csak igy tudta élelmezni és lábontartaní a világ legvitézebb, leír? a lkáb és legvakmerőbb katonáit, akik a megcsúfolt és elorozott magyar földért :. ' zööttek. Ka nem legkérlelhetetlenebb elJeiségei állitották volna róla, ma el sem hinnénk,hogy egy akkora ur és akkora vagyen birtokosa igy fel tudta 1dozni mindenét a hazája érc. és ráadásul még azt is meg kellett érnie, heg y mint hazaárulónak került bele a neve a magyar törvénykönyvbe, LS ezt is tűrte zokszó nélkül,mert tiszta volt a lelke. Kai mértékkel nem mérhető ember volt a nagyságos fejedelem,aki egyedülálló örök dicsősége' és disze a magyar fajnak. A XT. század., szülötte tétova megdöbbenéssel áll ekkora lelki nagyság, előtt. Kova tűntek már azok az idők Remikor a szép szavak mögött valódi tettek és zsebbevá%é cselekedetei, rejtőztek,amikor az adott szó. szentsége nem ismert és nem keresett ki búvót, a mikor a nemzet élére hivatott vezet lelke mélyéig és minden vagyonával valóoan vezére volt népének. Il.lá.kéczi Ferenc a 200 évvel ezelőtti magyar törvények szerint ellensége és árulója volt hezá jának, amelyért vagyonát, család ját és önrsgát áldozta fel maradéktalanul. Koi eleseitségünkben,amikor ezer eves hazánk kétharmad részén idegen ez ur és tilos a magyar szó, f elmei'rszik a lelkünk,ha a nagyságos fejedelemre és hősi korára emlékezve, eret és k'tartást szivhftunk magunkba. H.a./kav.