Hetikiadás, 1935. január-december
1935-03-26 / 12 [1521]
Mágyör egyenjogúság. 1935.március 26. A világtörténelmi eseményt jelentő német elhatározás nyomán támad izgalom még szinte változatlan mértékben tart, a bejelentés óta eltelt két h« rövidnek bizonynlt ahhoz,hogy a békeszerződéseknek, illetve azok jogfosztó rendelkezéseinek őrzői belenyugodjanak egy nagy nemzet önérzetes,de amellett jogos lenesébe. Nem tudnak belenyugodni,féltik hatalmi túlsúlyukat,melyet ed dig is o-upán a nagyiét számú és állig felfyerverzett hadseregek biztosította! amelyek mindenkibe belefojtották a jognak és igazságnak eleinte csak csendes ce az idő h- ladáséval mindinkább erősödő szavát* S most,amikor az egyik elli yo ott nén látva azt,hogy hiába vár a vele szembehel^ezkedőktől sérelmeire orvosi st. és e ért az onaegéljp útjára lépett, is ét az erőszak fegvverfivel e karnak ellene fellépni, uegfen egtték a Népszövetség'el,melyet áprilisban kizárólag a német fegyverkezés miatt hívták össze,de ezenk'vül még a bolsevizmus fészkét,Oroszorsz, got is a francia vezetés alatt állo katonai szöveteégrendszerbe akarják állítani, nem törődve azzal a ve szed elemmel, mellet ez egész Európára jelent,hanem csak azt tartva szem előtt,hogy az örök ellenfél a német minél szilárdabb fonásu gúzsban maradjon. Végtelenül elszomorító a gyűlölködő gondolkozásnak ez az ujabb megnyilatkozása,ami talán hosszú évekre veti vissza ismét a pár esztendővel ezelőtt_oly szénen és biztatóan indult megértőbb irányzatot, ki messze vagyu: már megint attól a szellemtől^amely Locarnohoz Tboiryfez és c trésához vezetett j • a jobb jövő reménytkeltó Ígéreteihez* Helyettük kaptuk a Népszövetség kapkodó tehetetlenségét,a leszerelés csődjét,, az egymás ellen irányuló ka-" tonai szövetségi renc szerek hálózatát. S ez utóbbinak is betetőzését k jelen ti a készülő,vagy gr Ián már készen is levő francia-orosz katonai szövetség, a magát a szabadsá- igaz hívének valló ország szinte természetellenes szövetkezése az emberi,illetve e yéni jogokat semmibe sem vevő ezovjeturalommá kgy terén találkoznak csupán, a f. ancia részről eddig é pen a' németekkel sze ben vádként oly sürün emlegetett militarista és imperileista politikában s ez az egyetlen Ööszetalálkozás elegendő lett arra,hogy létrehozzák az uj szövetséget. —így _ válik a jyu a ti müveit séf fegyv r társává a keleti bt rbárség a francia nemzeti szellemnél igy lesz megfelelő a szovjet nemzetközi é;e is, ha arról an szó.hogy megakadályozzék uyrópának trlan legéleterősebb nemzetét a szabad fejlődésben csak azért, mert az őt me; illető "jog birtokbavételének nyomán hiábavalóan rémeket látnak. hogy pedi. ez a felío* és mennyire nem keltett éltalános rokonszenvet,azt éppen Anglia álláspontja bizonyít ja,amely lényegesen különbözik a franciálétól. ..gyes francia körökben emiatt ismét Fiámékor szagot gyanúsítja azzal,hogy éket akarnak verni közéjük és az angolok közé. Angliában ugyanis f- y talán nem keltett oly nagy felháborodást az általános német védkötelezettség életbeléptetése ,gmt f. ancia földön, mint az események mutsttak, ebben nem is láttak semmi okot arra,hegy lemondják a már ré ebben kitűzött berlini tanácskozást. Ipp ellenkezően kimon kül .gyminiszter és ..den főpecsétőr barátságos szellemben i yekeztek" rávenni Hitlert arra,hogy bizonyos ej geomenyek árán járuljon hozzá az ellentétek csökkentéséhez és az ilyen szell.mü mer-becs lésnek bizonyara keevezőbb hatásai lc sznek,mint az erőszakkal ycló fenyegetők zesnek. Anglia ezzel ismét bizonyságot tett bó eszéntő ielfofás. ról és regélhetoleg ilyen irányú, tevékenységet fejt ki majd a rövidesen összeülő népszövetségi ilésen is. A Népszövetségnek u yanis szintén lesz szerepe a kuszált helyzet tisztáz: sa körül, ár eddigi tevékenysége nem nyújt elegendő biztosítékot" arra,hot y az a szerep érdemleges és eredményes lesz-e így megreformált népszövetségtől .mint azt Németországon- kívül már mások is kívánnák,valószín lég sokkal többet lehetne várni, kekíg azonban kénytelenek vagyunk a mai szervezetű Népszövetségtől remélni azt,hogy az eddiginél jobban feleljen meg hivatásának. Igyekezzék rendet teremteni a mai nemzetközi helyzet ziláltságéban és adja meg nekünk is azt,amire i•é' yeink kétségbe vonna tat la nok, t-.d ják meg nekünk a biztonságunkhoz szükséges' egyen jo uságot. kügyarország e yenjo f .uságát kívánjuk,hogy ne legyünk védtelenül kiszolgáltatva Hig felfegyverzett szomszédainknak. J./k.
