Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-02 / 13 [1521]
h t Az_OM GL .javaslatai a gazdaadósságok rendezése ügyében . , . , , ' lz ÖMGE gazdasági szakosztálya a tavaszi hét befejezéséül ülést tartott,amelyen hutschenbacher Emil igazgató ismertette az OKCE akciójának oredmenyet a^gazaaveeelmi rendelet ügyeben.Lz év október havában ugyanis lejár • a reriüelet érvénye s ezért az OMGÜ írásban kért észrevételeket és índitványokat tagjaitól a gazdatársadalmat oly közelről érintő kérdés ügyében.Az OKGE több mint_70 választ kauott.A kormány - hangoztatta Mutschenbacher igazcatóa kérdés ismertetése során - két irányban intézkedhet:meghosszabbíthatja az eddigi gazaavédelmi rendelet joghatályát,vagypedig erélvésebb lépést tesz az ügyek végleges rendezésé re,amit a beérkezett válaszoknak több mint a fele sürget. A végleges rendezésnek azonban alig elháritható akadálya,hogy a külföldi valuták s közöttük époen azok.amelyek a magyar gazdaadósságok rendezése ügyében elsősorban jönnek tekintetbe,elvesztették stabilitásukat és igy egy végleges számszerű megállapodás a külfölddel alig lehetséges.Ha a rendezés abból az igazságos alapelvből akar kiindulni,hogy a gazdák nem vállalhatnak nagyobb terhet, mint amennyi akkor esett rájuk,amikor a kölcsönt felvették,akkcr egyenként kellene megvizsgálni,hogy a régi követelések milyen arányban állottak eredetileg a föld hozadékéval es milyen arányban állanak ma.Figyelembe kellene venni a termény és állatárak csökkenését,a pengő belső vásárlóerejének alakulását,és a mezőgazdasági üzem leromlott jövedelmezőségét.A kérdés,mint látható bonyolult és messzire nyúló elágazásai vannak.A gazdaadósság végleges rendezése tehát csa ;is az állam és egyetem közgazdaság érdekeinek megóvása mellett oldható meg. Lnnél a kérdésnél valóban adva van a hitelező és az adós sorsközössége.Az CKGEnek az az álláspontja,hogy a védelmet minden birtokkategóriára.valamint a nem birtokos véltókeze ekre és a haszonbérlőkre is ki kell terjeszíeni.A rendezésnek birtokkategóriánként kell végbemennie,és ugyancsak egyéni elbánás alánján kell rendezni az egyezségek ügyét is. - Az 0MG£-hoz érkezett javaslatokatfeldolgozzák és sürgősen a kormány elé terjesztik. ililven les? az idei gyUmölcstermésértékesités lebonyolítása. A magyar gyümölcs elhelyezési lehetőségei az utolsó években lényegesen megnövekedtek,de gondos előkészítésre van szükség,ha az értékesítésnek nyugodt és eredményes menetét valóban Hztositani akarjuk.Különösen kedveltté vált az^utóbbi év alatt a budavidéki őszi barack és ennek termelésének és értékesítésénél olyan tapasztalatokra te 4 tek szert.a gyümölcstermelők,hogy a tapasztalatokat más téren is értékesíteni lehet .I.íe állapi tha tó a buda vidéki" baracK példa jóból,hogy a gyümölcstermelés akkor eredményes és hasznothajtó,ha egyegy vidéken az egyfajta gyümölcsből tömeget,és pedig jóminőségü tömeget termelnek a gazdák.A külföldi piacokon az őszi barack elhelyezésére ezidőszerint kedvező lehetőségek vannak:Néraetorszég,Ausztria,Csehország és Angolország nagyobb menynyiségeket importálnak. Ennek a behozatali szükségletnek - amint azt Vermes Gyula,a külkereskedelmi hivatal osztál; vezetője kimutatta - legnagyobb részét a múltban Olaszország szállította,jóllehet a magyar őszi barack minőségben és külső megjelenésben egyaránt sikerrel veszi fel a versenyt az olasz áruval.Európa legigényesebb piaca Anglia,csak az elmúlt évben ismerte meg a magyar őszibarackot,amely egycsapásra meghódította az angol fogyasztó közönséget és a mult évben hetenként 20 vagín magyar őszibarack -szállítását kérték tőlünk.^nnek a hatalmas arányig keresletnek'azonban csak töredékét lehetett kielégíteni,részint a kisebb termés, részint értékesítés szervezetlensége miatt. Felmerült az a gondolat,hogy az értékesítés központilag történjen<n töry szerint a termelők egymásközti versenyét kikapcsolva a budafoki hűtőházba szállít ják be nap-nap után a termést és ott a termelők szövetkezetének közbejöttével minden este hat órakor árveréseket tartanak.Itt szerené be a főváros és a vidéki kereskedelem az árusításhoz szükséges mennyiséget és itt válogatnék ki a . naponta beérkező áruból elsősorban azt' a mennyiséget és minőséget,amit kivitelre alkalmas és amelyre külföldi vevő van.Igy a termelő,aki a külföldre aoja el áruját,rögtön pénzhez juthatna, le :. r r A , qi*
