Hetikiadás, 1935. január-december

1935-03-19 / 11 [1521]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Látszatigazsegtk a gazdasági politikában. K szekció —— A háború óta csaknem mindenütt állandóan fokozódik az állami beavatkhzás a azoasági életbe. Lz a föl nem tartoztatható folyamat sok vitára ao.ott alkalmat és sokan hai^aztattakjhogy az áltelánes fejlődés az állam által vezetett,tervszerű gazdasági politika felé halad.i. tervf

azcálkodásnek azonban nemcsak Elvei.dé ellenfelei is nagy számmal vannak, óz Jen- bankigazgató legutóbb egy előadásában érdekesen világította raeg ezt a kéraést.Rámutatott arra,hegy az álUmi beavatkozás gondolata a történelem folyarán újból és újból felbukkan tlyan esetekben,amikor az egyéni kezder. érkezésen a lapuló, ur nevezett individuelisztikus gazdasági remszer nem tud megbirkózni azokkal a nehézségekkel, am: ly etet saját maga idézett fel. Mihelyt azonban a .•azoasági élet nehézségei átmeneti ide után, ujbél • sökkennek, az állami beavatkozás rendszere is véget ér és újból az individualisztikus gazcasági rendszer foglalja el ismét a helyét, % sarint a felfo; ás szerint tehát,az állami beavatkozásnak a gazdasági . élet terén meg van a ma a jelentősége és történeti szerepe csak átmeneti jellegű. Hasonló a bel;zet az előadó szerint a gazdasági elzárkózás és a gazdasági szabadforgalom kérdésében is. A háború után,mikor az országok gazdasági fegyverekkel folytatják efymás ellen a harcot,beáll a gazdasági önellátás korszaka,hogy később az igazi megbékélés : ' . nyomén újból életbelépjen a szabadkereskec elem. . zek az átalakulások termés etesen nagy értékpusztulásokkal járnak,de előre lehet látni, hogy a mezőgazdasági orszánokbanujjonnan megszervezett modern és olcsóbb munkaerőkkel dolgozó ipart könnyebben lehet majd átmenteni a szabadkereskec>lem elkövetkezendő korszakéba,mint ez ipari ország kban erőszakoltan fentertott és drágán termelő termelőmezü. azoasági rendszereket. Az agrárországok tehát vég eredmény te n kevesebbet fognak veszteni.mint a régi inari,hitelező országok. Ugyancsak látszatigazságnsk nevezi Hóz Jenő igazgató azt a tételt, hogy egy ország jóléte elsősorban attól fiigg,mennyit tud arany ellenében külföldre exportálni. ..nnek a rendszernek az erőltetése egyaránt árt a kiviteli és a behozatali országoknak. Ugytncsaft látszat az

4 mintha a valuta értékének csök- • kentésével és ebből származó exportnövekedéssel lehetne a gazdasági helyzetet m goldani. A valuta csökkentés csak átmeneti előnyöket jelent az olcsó export utján és utána súlyos gazdasági megrázkódtatás következik. A gazdasági válság, rae oldását az előadó szerint csak a következő módon lehet elgondolni: először velutarögzitésre van szükség,azután a nemzetközi adósságok rendezésének kell jönnie, le kell épiteni a kereskecelmi korlátozásokat, ki kell e yenliteni az ipari és mezőgazdasági árak különbségét és a kiegyenlítődésnek alacsony árakon kell bekövetkeznie,hogy ezáltal a fogyasztás' feljavulhasson, ks mindez meg lesz,akkor bekövetkezik a nemzetkőzi hitel felélénkülése ée ezzel a jobb gazdasági korszak. kereskedelempolitikai tárgyalások len vei országnál. A miniszterelnök varsói utazása alkalmával létrejött megállapodás értelmében alakult magyar-lengyel vegyes bizottság március 12.-étol 16.-ig Budapesten tartotta els3 ülésszakát,megvitatva a magyar-lengyel áruforgalom kölcsönös emelésének és általában a két ország kapcsolatai kirélvitésének lehetőségeit, Liint az áruforgalom megszervezésével,a kontingensekkel és a vámokkal összefüggő kérdéseket. E barátságos szellemben folytatott nagyvonalú megbeszélések, ame Lg ek lehetőséget nyitottak számos kérdés rendezésére.egyelőre a?zal zárultak,hogy a vegyes bizottság a két részről felvetett problémák, sürgős tanulmányozása után ez év április 4.-én V-rsóban fogja tárgyalásait folytatni és azokat a két ország között f- nálló kereskedelempolitikai megállapodások kibővítésével lezárni. Februári te .ielszámolási és va.iér. Az Országos Tejrazdasági "izottség a feburárban szállitett tejraenynyisé, ekre érvényes ipari tejszázalékot 71,,.9ü-ban,a helyesbítési kulcsot 5.37-ben,az ipari tejárat Ív. fillérben,a fogyasztási tejszín zsirpontonkénti árát 5.3 fillérben,az ipari tejszín zsirpontonkénti árát 2.514 fillérben,az elsőrendű pasztőrözött teavaj nagybani elszámolási árát pedig kilogrammonként 2.437 pengőben állapított meg. CLL