Hetikiadás, 1935. január-december
1935-03-19 / 11 [1521]
urszagos mezogazoasa 1 KieiLites. "égi szokás szerint minden év márciusénak végén összesereglenek Budapestbe a magyar gazdák t hogy bemutassák egymásnak és "a világnak munka j k g:/Um" lesét. Olyan hiresekké váltak ezek a tavaszi váBárok.lw"' "ma már nemcsak urópa,hanem az egész világ figyelme feléjük fordul,aminek meg is van az oka,mert olyan anyagot hordanak össze,aminek érdenes csodájára járni. A földmivelő és állattenyésztő ma yar nép nem könyvből tanul a, hanem őseitől örökölte a gazdálkodást,amely eggyé vált saját életével. Ka .ügyeskedett, jól ment a sora,ha pedig elhanyagolta, megnehezedett fölötte az idő járása, évszázadok során senkiben sem niznatott,csak abban,emit két kérges kezével maga csinált,gondozott és ápolgatott. A' sze ieljeB értelmében egyetlenegy nagy családoá vált a földjevel, jóslóval ÓÍ terméiy ei vei, amelyekben nem a holt és értelmetlen anyagot.hanam a munkával megneraekitett és verejtékkel megszentelt napi betevő falaot szolgáltató és vele együtt robotoló osztályos segítőtársat lát és szeret ma is. uz a kül nbség a maayar gazda és idegenfaju társai között. Lz az a csodaszer,amit a tudományos kísérletek és találmányok sem tudnak p°tolni, mert a szerété tel füt«tt lélek apró ezer leleményessége ós gy. n édsége nyomja rá mindenre a bélyegét és emeli a többi fölé elérhetetlen magasságba* Kég a napkeleti pusztákról hozott ösztönös tudomány az alapja a mi gazdákodásunknak,amelyet a ksrral haladva, sőt nem e-' yszer megelőzve, tökéletesitettunk örökségünk gazdag; tárházából meritett hasznos tapasztalatokkal. Ami-1 ez emb ri ész ki tud termelni, azt a magyar gazda azonnal alkalmazza a gyakorlatban. A gép éppen ugy szerepel nálunk is a gazda eszközei között, mint más országban. A mi gyáriparunk vezérei épp ugy a gazdasági élet ütőerén tartják a kezüket,mint a külföldi pénzfejeoelraek világrészeket behálózó vállalatai,tehát a magyar gép kiállja a versenyt bármelyikkel,sőt mé: az az előnye is megvan,ho y itt nálunk olyan mérnök fejében fogamzik meg első ílajsja,akinek a lelkében még ott szunnyad a földet turó és állattal bíbelődő os soha el nem homályosuló öröksége. Ezért lett nagyhirü a budapesti mezőgazdasági kiállitás. Idesereglen r-k a meggyötört,már-már meggörnye* t magyenek,hogy erőt meriteenek és a soksok megaláztatás közepette büszke önérzettel ismét ragyoghasson a szem ; nk, kieg^enes dhessék a derekunk,amikor megcsodálnak,irigyelnek bennünket és nem restellik a csodasorozat láttán megtudakolni: Hogyan csináljck,mit müveinek a lóval.szarvasmarhával,sertéssel és baromfival,hogy ilyen tökéletessé varázsolták? Ki a titka gépeik szinte gondolkodó gyakorlatiasságának? Kivel babonázzák meg a búzájukat,rozsukat és zabukatTnogyan tudtál: ennyire tökéletesíteni az árnájukat.amikor mi is elkövetünk minden emberilegÍehetőt,még sem jutunk el ilyen magasságig...? Mi pedig csak azt feleljük, hogy ezer es néhány száz éves ötökségünk ez a ma yar jószág^és ez a gab ona,ezeréves a földünk,melynek minden talpalatnyi részét vérünk és verejtékünk öntözte,mi nem pénzért,hanem a magunk gyönyörűségére gazdálkodunk és minden jószágunkat a lelkünk melegének szere tétével _gon( ózzuk. ÍJZ a titkunk, amit bátran ki teregetünk, mert senki sem lophatja el t'-lünk. Tava szodik. Kég didergető böjti szél sikong a fülünkbe,még fehérlik a T«gbarnult hó az árnyékos helyeken,de fent az égen már megritkult a felhő és a nap áldoti melege leszüródik a földre. A tél szürkeségét bátortalanul bearanyozza a ragyogás. Cso ; etevő ereje nyomán megmozdul a dermedt élet. Rügy pattan ki az égin. levél sarjad a faszáién, ma dárdai csilingel bele a hosszú néraasá ba és a téli gúnya alatt megmozdul az embr. Kigombolja a vastag,hirtelen kény- lmetlen, é vált kabátot, összeszük lt szemeillával belekemlel a napba,meghullámzik a melle és teleszivja a tüdejét a tiszta,uj életet balzsamozó levegővel. „ Az első meleg felnezsditl a vért,az első napsu ar.elűzi a komor gondolatfelhőt és megragyogtatja az álomvilágnak tetsző emberibb eletet. # Uj erő feszül a karban,uj gondolat viliari az agyban. Ls mmoezt a változást Vo az első nap okozza, ilmulik a régi és testet ölt az uj élet. Az e'ész ter T meszet átalakul,csak az ember ne érezné az uj világ eljöttét? I iszen tavarzoolk. m/v.
