Hetikiadás, 1935. január-december

1935-03-19 / 11 [1521]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁl > Ks/xkció Öt nap alatt 10 m il lió pengő aranybeváltás a vidéken. Ismeretes hogy a kormány a közelmúltban kötelezővé tette az aranykész­letek bejelentését.Ugyanakkor lehetővé tették azt is,hogy a lakosság a Pénz­intézeti Központban,napról-napra megállapított hivatalos árfolyamon,bevált­hassa a magánkézben lévő aranykészleteket.hz a beváltás igen nagy arányban indult meg és az elsá öt nap alatt közel 10 millió pengő értékű aranyat szol­gáltattak be a magánosok.Hz az összeg majdnem teljes egészében a fővárosból került ki,míg, a vidéken lévő számottevő aranykészletek beváltása csak most in­dult ne g.A Pénzintézeti Központ ugyanis abból a célból,hogy a vidéki közönség tulajdonóban lévő aranynak a P.K.részére való eladását megkönnyítse,felhatal­mazást adott egyes budapesti pénzintézetek vidéki fiókjainak,valamint egyes vidéki pénzintezeteknek.arra.hogy az eladni szándékolt aranyat ügyfeleiktol átvegyék és a P.K.-hez továbbítsák.Az ilyenmódon megküldött aranyat a P.K.a postára adás napján megállapított hivatalos árfolyamon fogja átvenni.A vidéki pénzintézetek a P.K.-nak eladás céljára aranyat március 20-ig bezárólag fogad­hatnak el az eddigi rendelkezések szerint. A nagyarányú aranybeváltás nemcsak az illetékes tényezőket,de a bank és tőzsdeköröket is meglepte,mert nem számítottak arra,hogy ilyen készletek vannak i'agyararszágon.A magánkézben tartott aranykészletekről ugyanis nincse­nek megbízható adatok és a külfölddel lebonyolított aranyforgalomról is csak nehezen lehet képet kapni.Annyit tudunk,hogy a mai Magyarország aranybehoza­talra szorul,mert számottevő termelésünk nincs.A gazdasági válság előtt nagy­mennyiségű aranyat hoztak be az országba.így például az 1928.évben a nyers és ócska arany behozott mennyisége 1131 kilogram volt,értike 4.33 millió pengő.A következő években a behozatal jelentőser csökkent.Az aranykivitel a külkeres­kedelem adatai szerint az utóbbi hét évben csaknem teljesen , 'szünetelt. 1928-tól 1934.-ig mindössze 20 k.l gramm aranyat vittünk ki,87 ezer pengő ér­tékben.A behozatal és kivitel adatait össeetéve kiderül,hogy az ország arany­nyeresége az emiitett évek során 3178 kilogramm volt* Az aranyipar szükséglete azonban ezt a mennyiséget meghaladja,ugy hogy valószínű,hogy az aranyfeldolgo­z's céljaira a külkereskceelemi adatokban szereplő mennyiségben tul még sok­kal nagyobb készleteket hoztak be az országba.Ugyancsak nagy volt a behozatal az aranyforgalom másik legfontosabb tételében,az" aranyérmekében.Ezzel szemben biztos az is,hogy sok arany ment ki ellen nem őrizhető módon a külföldre,köt_ vényekért és részben nyersanyagért is.A beváltásra most felkínált aranymennyi­ség mégis azt mutatja,hogy van még arany kagyarorszagon az utolsó évek ujke­reskedelmi forgalmától függetlenül,az előző évtizedek gyűjtéséből származó maradék mennyiség is. Nyersanyag behozatalunk állandóan emelkedik. A Gazdaságkutató Intézet megállapítása szerint a behozatal emelkedése kecvező az ország gazdasági helyzete szempontjából,ha annak túlnyomó része nyeri anyagimportból áll.A rault esztendőben ez volt a helyzet és valóban a nyers­anyag behozatal lényeges emelkedése az ipar jobb foglalkoztatásának volt a kö­vetkezménye. Ez a helyzet az idén sem változott és a behozatal növekedésében ismét az jut kifejezésre,hoey az ipari export növekedése mellett a belföldi fogyasztás emelkedett,amiből §tz látszik,hogy az ipar jobb foglalkoztatása állan­dósul.Erre mutat az is,hogy: a munkanélküliek, száma öt esztendő alatt nem volt olyan alacsony,mint most. A nyersanyag import emelkedése másrészről csökkenti a külkereskedelmi mérleg aktívumát és ezzel magyarázható,hogy a február havi külkeresketelmi mér­leg csak 1.8 millió oengős töblettel zárult.A február havi behozatalban az elő­ző év ugyan-e hónapjához kéoest nagymértékben emelkedett a nyers és ócskavas, a n^ersfémek,az élőmunkáit rizs,a villám osgéoek és a nyerspamut forgalma,vi­szont nagyobb csökkenést mutat bárdolt és fűrészelt fa és n 1 ersásyényolaj for­galma.Kiviteli uikkeink közül nagymértékben emelkedett:a disznózsír és szalon­na, a ve sfémgyártmányok,maláta és sertés forgalom, viszont nagyobb csikkenést mutat a gépek,a tojás és a leölt baromfi kivitele. Cl

Next

/
Thumbnails
Contents