Hetikiadás, 1935. január-december

1935-03-19 / 11 [1521]

QBSZÁÍÍOSi.FvfrTÍ» Megrlckult c gr.z

dák sertésértékesitő sz

öv

etkezete, & szekció A zsir értékesítése és ez élő sertés árának alakulása az utélsó hetek eseményei után még közelebbről érdekli a gazda társadalmat,mint bérmikor* Érthető tehát,hogy a gazdatársadalom maga igyekszik megoldást találni a sertéstenyésztés rentabilitásának biztosítására.A nagyobb gazdaságok kezdeményezésére mozgalom indult meg és elhatározták,hogy Gazdák Értékesítő Szövetkezete cimmel sertés és zsirértékesitő szervet létesítenek,amelynek az a feladata, h»gy a tagok faltai beszolgáltatott sertéseket közös haszon mellett levágja, feldolgozza és e zsirt külföldre vigye.A szövetkezet meg is alakult,és abban a nagyobb gazdaságokén kivül a középgazdák és a kisgazdák is rérzfc vesznek.A gyakorlati megvalósítás ugy történik,hogy a gazdák felnczzák Budapestre sertéseiket , azokat a szövetkezet átveszi és saját üzemében feldolg»zze.Ezzel egyenlő versenytársként jelenik meg a budapesti piacon és nem kétséges,hogy meg fogja törni azt a hatalmat,amelyet ma a SLRMA-ben tömörült nagyvágók es zsirexportőrök jelentenek. A szövetkezet vezetői között szerepelnek többek között KfnkolyThege Sánder.az OMGE főtitkára,Igmándy Aladár és Kohuth Adorján országgyűlési képviselők,valamint az egész terv felvetője:H.Kovács Gyula jószágkormányzó is.A szövetkezet vezetősége Esterházy Mórocz grófot kérte fel azselnöki tisztség vállalására.aki készséggel tett eleget a kérésnek.A földmivelésügyi minisztérium a napokban mór le is tárgyalta a szövetkezet vezetőivel a megalakulás és a működés részleteit,ezzel tehát a szövetkezet hivatalos helyen is elismerést nyert a maga működésének biztosítására,.Az ügyvezetést Vas Jenő, a Külkereskedelmi Hivatal állatkiviteli osztályának volt vezetője fcégzi. A földmivelésügyi minisz teriumban és a külkereskedelmi hivatalban a szövetkezet vezetői konkrét Ígéretet kaptak,hogy a németországi zsirszállitásoknél megfelelő kontingenseket biztosítanak a szövetkezet számára és a most megindult angliai kivitelben szintén részt vesznek. 20.40

0 kat.

holdny

i

gyenge minőségű szőlőt csem

e

geszőlőre kell átbltani. A magyar szőlősgazda társadalmat behatóan foglalkoztatja az a kérdés,amely az utóbbi időben a felszínre került és anely arra vonatkozik, hogy célszerű-e az országban a szőlőtelepítést fokozni;vagygedig folytatni kell-e a telepítés korlátozását.esetleg csökkentését.A szőlőtelepítés kérdését behatóan megvitatta a Luna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka marsa szőlészeti és borászati osztálya is ,A kamara helyesli a szőlőtelepítést .mert ennek rendkívül na, y nemzetgazdasági jelentősége van.Az uj telepítéseknél azonban helytelenítem kell azt,ha búzatermő földeket,vagy olyan területeket telepítenek szőlővel,amelyeken más razcasági növények sikerrel termeszthetők és végül,ha bőtermőjde gyenge fajtájú szőlőt telepítenek. Ismére tes,h ;

y a csemegeszőlő kivitele az utóbbi esztendőkbe^ igen kedvezőtlenül a lakúit,aminek okát elsősorban talán abban kell keresni, hogy nincs elég olyan csemegeszőlő fa jtánk.amely a külföldi piacok igényeit minden tekintetben kielégítené.! kamara értekezletén azt iavasolték,nogy körülbelül 20,400 kat.hold területen levő amerikai szőlőfajtákat kellene csemegeszőlőkké átoltani.Az amerikai direkttermelők egyrészet azonban jóminőségü "bortermelő szőlőfajokra is át lehetne oltani.Ezzel elérnői,hogy körülbelül 500 ezer hektóliternyi gyengeminőségü bor kikerülne a forgalomból.