Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-26 / 8 [1521]
ORSZÁGOS T 'ÉLTÁR A hitelélet reformkérdései. K.szt..vi6A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi felolvasóülésén a hitelélet reformkor dé se ivei foglalkozott.György Ernő,az Országos Hitelvédő egyesület igazgatója rámutatott azokra a tanulságokra,amelyek a gazdasági válság scrán a különböző országokban véghezvitt megoldásokból merithető.A háboru utáni fejlődés a rövid és hosszúlejáratú hitelek terén lényeges változásokat hozott létre. A kinálat a hosszúlejáratú hitelekben lecsökkent,mert a tőkések tartózkodás mutattak a hosszabb lekötést jelentő beruházásokkal szemben,viszont a gazdasági életnek a husszülejáratú Hitelek iránti szükséglete lényegesén megnőtt, így a hitelszervezetre hárult a feladat,hogy a rendelkezésére álló rövidlejáratú hitelekből a hosszúlejáratú hiteligényeket kielégitse és éppen e feladat ellátása s az azzal együttjáró koukázat vezetett a válság kitörésének pontjában súlyos megrázkódtatásokra.A jövőben felmerülő hasonló t yeezókyek ( kiküszöbölése végett egyes országok élesen szétválasztják a letéti és az emissziós bankói üzletkörét s a betétek gyűjtésével foglalkozó bankokat elzárják minden spekulatív tevékenységtől.Különböző országokban a banklikviditás mértékét ugy állapitják meg, nogy a hitel túlságos kiterjesztése elkerülhető legyen.A hitelpolitikai lehetőségei:' mélyrehatóan különböznek a tőkével bőven és szűkösen ellátott országok között.Magyarország sajnos az utóbbiak közzé tartózik. Az abesszin kérdés gazdasági szempontból. Az utóbbi időben sok szó esett Abessziniáról,amióta ez a kevéssé ismert Kelet-afrikai ország ellentétbe került Olaszországgal.feltűnő volt,hogy az Abesszin súrlódás idején Japán nyíltan kimutatta rokonszenvét Abesszina iránt. Ennek nemcsak politikai okai vannak,és nemcsak a két szines faj együttérzésére vezethető vissza,hanem arra is,hogy Ja^án igen nagy kivitelt bonyolít le Abesszínia felé.Az abesszinek Japánból évi 8 es l/2millió frank értékű árut hoznak be,ami messze túlhaladja akármelyik más országból származó behozatalukat. Japán után Franciaország szerénél a legmagasabb értékkel Abesszínia behozatalában, de a Franciaországból származó bevitel is csak 3.250 ezer frankra rug^,tehát nagyon elmarad a japánból származó bevitel mellett.Azonban Abesszínia ne csak vásárlópiacot jelent gazdasági szempontból,de gazdag nyersanyag te? rielő ország is.Területe 900 ezer négyzetkilométer és ezen a hatalmas kiterj.edésü területen alig lakik 5 1/2 milliónyi lakosság. Bő ven vannak tehát még tehetőségek gyarmati települések számára és ezért keres, itt L. vezetést népfölöslegeinek Olaszország és Ja pán.Földrajzi szempontból érdekes vidék Abesszínia .Lgyes helyeken teljesen sik és vidéke .-sivetagszerü,másutt 2000 méteres fensikká változik a tájék.Az éghajlat is ennek megfelelően változatos,egyik helyen tropikus,a magasabb részeken pedig mérsékelt.A fensik minden emeletén más és mást termelnek a henszülöttekibuza és datolya,burgonya és kávé egyaránt megterem érnek az országnak földjén. A födlmivelés meglehetősen primitív eszközökkel történik és a munkáltatásban a rabszolgaság rendszere még mindig fennáll. Az olaszok és japánok mellett főleg az angolok az amerikaiak és a németek^vannak érdekelve Abessziniában,amely mindezek az országoknak a részére többé kevésbé fontos nyersanyagpiacot jelent. Csak kor mányengedéllyel lehet nyitni uj áruházakat. A gazdasági életben sok panasz hangzott el az utóbbi időben az áruházak túlzott terjeszkedése ellen.A kereskedelmi kormányzat most tervezetet készített a kérdés szabályozására.A tervezet legfontosabb része az,amely kimondja,hogy bizonyos időn belül uj áruházakat nyitni nem lehet,csak külön korményengedéllyelKötelező lesz a mestervizsga az iparosok részére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában értekezletet tartottak az ipar testületek és a kézművesipari szervezetek.A gyűlés napirendjén az iparjogositvány előfeltételeként előírandó kötelező mestervizsga szerepelt.Eper Antal kamarai elnök rámutatott arra,hogy az ipari nivó emelése érdekében kívánatos a mestervizsga kérdésének felvetése.Ez a vizsga megnehezíti a nem szakképzett elemek könnyű önállósulását és kiküszöböli a versenyből a nem reális eszközökkel dolgozó elemeket.A felszólalók túlnyomó része a kötelező vizsga elrendelése mellett, foglalt állást. . .
