Hetikiadás, 1935. január-december

1935-02-26 / 8 [1521]

ORSZÁGOSLEVÉLTÁl Birtok me

goszlás falvak sz

e

rint. iv szekció 3 Móricz Miklós előadást tartott a Magyar Statisztikai Társaságban és megállapította.hogy az ország 3400 községe közül 2300 községben van legalább 1000 katasztrális holdas nagybirtok,vegy ilyan birtokhoz " * tartozó birtokra sz

; Ne o tűzönbes kérdésjliogy a nagybirtek területéből mennyi a szántóföld. Az előadó miűtöen egyes községben kiszámította a nagybirtok szántóinak allatait is.Megáliapit.íta

;

hogy a nagybirtok jelentősége nem mindenütt egyforma.Az országhoz segeinek egy harmadrészé ben nincs nagybirtok; a nagybirtokok községeinél'" felerészében pedig a nagybirtokhoz tartozó szánt ók aránya nem éri el a közsé. szántéinak negyedrészét."Tovább ez az arányszám igy változik:az ország minden ötödik községében a szántóknak legalább a negyede,de nem egészen a fele,minden Tizenegyedik községben legalább a fele,de nem egészen a háromnegyede van nagybirtokok és nagybirtokosok kezén.Hetvenkét olyan községe van,az országgak.ame*. ffiííeknen a nagybirtokok szántóinak aránya meghaladja a község szántóinak háromnegyed rJazét.Ezek az adat-ok azt mutatják az előadó szerint,hogy a nagybirtok olyan mélyen be ven ágyazva az ország gazdasági szerkezetébe,hogy általánosítással a kérdést nem lehet megvilágítani.A nagybirtokok típusa annyiféle,hogy a statisztikai adatok alapján nem lehet határvzott törvényszerűségeket megállapítani • . _ Verazetköz

i állatégészséRügyi egyezmények. Kilenc állam az elmúlt napokban Genfben nemzetközi állategészségügyi egyezményt irt alá,amely kísérlet arra.hogy nemzetközi uton.egységesen szabályozzák a küzdelmet a súlyos állatbetegségek ellen.Magyarérszág még nem csatlakozott az egyezményhez,de fenntartotta csatlakozási jogát. Az első egyezmény az állatok ragályos betegségei elleni küzdelem érdeneüon jött létre.A szerződő felek kötelezik magukat,hogy állategészségügyi szervezetet,valamint kutató és oktató intézményeket létesítenek az állategészségügyi személyzet kiképzése cél iából.Felügyeletet gyakorolnak a háziállatállomány, a vágóhódak^állatvásárhelyek és husmészárszekek felett.Továbbá a szérumok előállítása , vaiamint ezek kereskedelmi forgalma tekintetében.Kötelezettséget vállalnak az eladásra szánt állatok és állattermékek megvizsgálásának biztosításira s A máuodik egyezmény az állatok,állathusck és állati eredetű termékek - r ü'orgalombahe za táláról szól,Az egyezmény legfőbb cél ja,hogy az állati termékek J'orgalmát gyakorlati eszközökkel megkönnyítse. A harmadik egyezmény a szerződő feleket arra kötelezi,hogy területükön megengedjék azoknak az állató' eredetű termékeknek szabadkereskedelmét,aoielyek az állatbetegségek elleni egyezmény aláiró államaiból származnak.Ezek a termékek a következők:bőrök,csülkök,paták,körmök

t agyarak,fogak nyers és szérazgyapjuk,gyapjuhnUadékok és belek.Ha valamelyik szerződő államban ragályos betegség keletkezik,a behozatalt a többi szerződő felek ebből az államból megtilthatják, 1933-évi buza a piacon. A buzakinálat a gazdák részéről már hónapok óta csekély és ezért széles körökben az a vélemény terjedt el.hogy a gazdagnál már nincsenek számottevő Készletek,Sok szakember azonban azt a nézetet vallja,hogy a termelők csupán a "obb árak reményé bon tartják vissza készleteiket és még nagyobb mennyiségekkel rendelkeznek.Ezt az utóbbi-véleményt támasztja alá az a körülmény,hogy az elmúl héten nagyobb uradalmak jelentős búzamennyiséget kínáltak eladásra,mégpedig nem az 1934.évib.hanem még az 1933.évi termésből.Alig volt rá példa,hogy ebben az időtájban két év alötti készletek kerültek volna a piacra.UgyJátszik.högy e nult evi termésből még komoly feleslegek tárolnak raktárokban, de legalábbis annyi biztos,hogy egyes uradalmak még az 1933.évi feleslegeik értékesítését sem fejeztek be.