Hetikiadás, 1935. január-december
1935-11-26 / 47 [1521]
ft/.szetm. ikjig tt eiiyá sz etüiiK kineverte_a ^válságot A Központi Statisztikai Hivatalmofct kiadott közi©menyében közzétett adatokból láthatjuk azt,a minaen elismerésre méltó igyeke zetet ,amel ye t a magyar mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés terén a válság leküzdésére kifejtett. 1931-től 1933-ig az állattenyésztés súlyos veszteségeket szenvedett.Szarvasmarha állományunk o'Vkal apadt, pedig „a szarvasmarhalétszám a fokmérője a mezőgazdaság intenzi tásána K.Lóállományunk 81-os létszámveszteséget szenv edet t.De legsúlyosabb volt a sertésállomány helyzete,amely 2.7 millióról 1.9 millióra zsugorodott öszsze,vagyis kerek 30'1-os veszteséget mutat ott. Hasonló súlyos volt a helyzet a juhtenyésztés terén is,ahol a vesztesig szintén 3Ö».iíiezőgazdaságunk életerejéről tanúskodik azonban a további 2-3 év,1933-tól 1935-ig. J2za la tt az idő alatt a szarvasmarhaillomínyban 4:1 növekedés mutatkpzik,de méglepő,főképen az a hatalmas emelked és,mely s sertések sz-mában következett be .Itt "nemcsak hogy behoztuk a 3CTJ-OS Vesztesége t,d»-,az 1931-es sertéslétszámot még 17/j-kal tul is haladtuk. A lóállominyban a javulás, csak a mult évben kezdődött el,a juhtenyésztés terén szintén némi fellendülés mutatkozik és remén}' van arra, hogy a külföldi gyapjubehozatal a jövőben kevésbé fogja terhelni külkereskedelmi m írl egünket .Az "altalánoí gazdasági helyzetre jellemző,nogv a Kecskeállomány 24 ezer darabról 30.000-re szaporodott.\ r kecske, mint "a szegény ember tehene "egyre jobban terjed az Alföldön és Fest környékén is. A gyüm ölcspálinka helyzete. A törkölypálinka főzé se már legtöbb helyen megkezdő tött, az ónban az idei termés ^mennyisége jelen tekeri én alatta marad az előző "évek mennyiségének .A szakkörök véleménye szerint kb.2.<:00 vagon torKóly var ki terme lésre, ami normális körülmények között jelentékeny mennyiségű törkőlypálink-ot eredményezhetne,azonbar az idei nyerstórüöly minősége igen rosse JS al kohol nyeredé ke a tavalyival s z ember 40-50 szazaiékos visszaesést mutat. Az iaei termelés,a tennélek haziszukségle tét i beszarni tv a, kb. 9.000 hektoliterre becsülhető, vagyis, mintegy 4.000 hektoliterrel kevesebb törköly palin Ka áll majd 3 fogyasztás rendel kezese re, mi n a az előző termelési évben. 1 termelek körében sok a panasz amiatt,hogy az elóállitási költség is lényegesen megdrágult.A termelők ez^iit^se szerint a törkölyből előállított pálinka önköltségi ára 3.10-3.20 pengő között mozog hektóliterfokonként.Szilvapálir kából is csak kisebb mennyiségek várnák eladásra, különösen szatmármegyei főzelékben,ezekért hektoliterfokonként 5.e0 pengőt kérnek.A borpárlat ára most minőség szerint forgalmi adóval együtt 3.55-3.50 pengő,de msáodrendü minősága áruban is élénkebb a kinálat s ennek ára 5-10 fillérrel olcsóbb.A piacon sokat beszélnek a barackpálinka márkázásáról ,ami külföldi kivitelünk szempontjából,-de a belső fogyasztás érdekében is - teivanatos volna. h'lnimálii; vad-árakat ál la pi tariak mep:. t A magyar gazda és v aeásztársadalom köréből SOK panasz hangzott el az vadászati id ény megindulása óta a kiviteli cégek által fizetett gyenge lőttvad árak miatt. \ magyar mezőgazdasági érdekképviseletek közbenjárására ezentúl a Külkereskedelmi Hivatal keretében működé ^aromfimegállapi tó Bizottság határozza meg azt a minimilis lőttvad árat,melynél alacsonyabbat a kereskedőnek nem szabad fizetnie. ( ; „4 "Reaazal OP-1 f v el ek átszxmi yasi. kulcsa. \ i énzintlze ti központ a buzazal oglevetekben folyósított ás buzaértékre .szolé kölcsönök töri esz tőr íszleteiaek befizetésénél ,v alamint a buzazál ogl évelek kamatszelvényeinek bev Itásándl december havira átszőni tasi kulc gyanánt egy métermázsa buza árat 17.10 pengőben állapitotta meg.
