Hetikiadás, 1935. január-december
1935-10-08 / 40 [1521]
K.«cicció Üag ya ror s zag v 111 amo sí tar a. Most jelent meg Magyarország villamosításának fejlődéséről beszámoló legújabb statisztikai munka.A beszámoló 1930ntól 1933,év vegéig terjed,de ett az időponttól olyan kevés változás: törtónt,hogy e most közzétett adatok a jelenie f i helyzetet tükrözik vissza.Az 1929.avi adatok szerint 3,433 városból áe község 6*1 761 volt villamos 'energiával ellátva. Az 1933. óv végén a v illa mos enegrgiával ellátott városok és községek száma, 999-re emel kedett.V ir megy ék szerint vizsgálva a villamositás fejlődése szempontjából első helyen Veszprém vármegye áll,amelybe az összes városok„és Községek kereken 78 százaléka .van villa mos enegrgiával ellátva . \ legkedvezőtlenebb a helyzet Bács-Bodrog-v^megyében, ahol 25 nag 7 községből csak kéttőbenvan villany. Az 1930.év végén az ország összes lakosságának 6í,l százaléka lakott olyan városban és Közs égben,amelyben közcélú villamosenergiaszc gáltatás *volt.Viszont az ország lakosságának csak 36.6 százalóKa vette ténleg i~ gén be a villamosenergiát..uraekes a villamositás céljaira igénybe vett tőke nagy ságáról készült kimutatás is.1925.-tói 1933.év végéig a villamos energiatermelő' és elosztó vállalatok összesen 290.5 millió pengőt fektettek be.Ebből 121.2 miil Budapestre,lő9.3 millió a vidékre esiK. OK tó bar végéig kell átvenni a gyáraknak a gyaniukészle tekét . A tavasszal életbeléptetett rendelkezésen értelmében a magyar gyáripar köteles a gyapjuárbecslő bizottság :,. tal megállapított árakon átvenni ater melők által felajánlott összes gyapjú keszlete ke tTMiutan az ország gyapjutermóse 6.5 millió kg.volt,ezt a mennyiséget kellene a gyaáripárnak átvenni,de jóllehet az átvételi kötelezettség határideje e hó végén lej ír, még több, mint aásiélmillió kg.gyapju van a kereskedelem és a" gazdák kezén.Ugy a gyáripar, mint,a kereskedelem felfogása szerint ennek a mennyiségnek jelentékeny részere a gyáripar nem tart igényt ás ezért lehetővé kellene tenni azt,hogy a gyáripar által,át nem vett gyapjúk és zl eteket külföldön értékesítsék. A tárgyalások ebben az irányban a Lüagyar Nemzeti Bankkal már megindultak. .A m agyar-osztrák buza - és b or tárgy aláso k. Az utóbbi napokban lefolyt osztrák-magyar tárgyalások főleg a buz^ es bor bevitelére szőri tkoztak.Líagyar részről ragaszkodtak ah hoz,, hogy a buza ^ra 21-22 schillingben állapíttassák aeg,mel>et az idei magyar buza jobb minőségével indokoltak.A bécsi piacon a tiszai búzáért 22-23 schillinget fizettek a közelmúlt napokban s igy a szerződésben szóbanforgó 20 schillinges ar kizárólag, átlagos minőségre ártandó'.Az osztrák borkivi teli szükséglet a szüret bef ejeztóic nem f og_ nagyobbmennyiságü importot megkívánni.á mezőgazdasági minisz terium közle se szerint Kb.l millió hektoliteres termésre lehet s z'mi tani, amely mennyiség legnagyobb részben feaezni fogja a belföldi s züKsógle tet s minőségi szempontból közepesn .1 valamivel jobbna K lesz mondható.Epen ezért a tárgyalásoKat ezen szempontok figyelembevételével fogjÍK tárgyalni. _ 12 fillér a Budapestre szállított tej legkisebb termelői ár a. A földmivelési miniszter rendeletet aoo.t ki,amellyel a Budapestre szállitott tej legkisebb termelői irát literenként 12 fillérben,a tejszínét pedig kiiogrammonként 97 fillérben álla pi totta JU. g. ÍJ. OI ságos Magyar , x 'ejszöv étkeze Központ a rendelet szerint Budapesten a megállapított legkisebb árért,a vidéki tej termé kgy ír tó üzemeiben pedig 11.5 fillérért, '.".tetve 93.5 fillérért minden kifogástalan minőségű tej et,v agy pedig 32 zsirs? 3iza lakos tejszint bárkitől átv eszi.Ennek az árnak megfelelően a vaj nagybani ára kiiogrammonként három pengő. Ezeket az árakat a fóldmivelésiigyi miniszter a viszonyokhoz alkalmazkodva,valtó?, tat ni fogja. A megállapított árak október 15.-ét 4 érvényesek. H./S.
