Hetikiadás, 1935. január-december
1935-09-10 / 36 [1521]
V/l^." - 1 ^ ' * " ' " ' - • " QC _ K. szekció Jt) » sz.1935.szept.10. LL§_L!_!:_J:_2_íLá_s._ 4.oldal. /Anaklét fráter elindult.Folytatás. / - No,no - vigasztalta az arany lelkű pap. - Hiszen te még csak a levelek között kandikáltál be abba a földi menyországba. Mit tudod,mi lészen,ha a bejutsz egészen?... Hanem hát hallgass meg fiam... Micheller Ferkónak,a nyargaló vitézek hadnagyának egyszeribe kireppent az eszéből a szerelem. Becsukta az ablakot és odaült a kis kemence padkáiéra a fráter mellé,ak.'. Isten szolgájából átváltozott a három részre szabóit Magyarország legcsavarosabbb eszű és legvakmerőbb rajongójává. - Leshányas -"csak ennyit mondott,de Ferkó máris tudta,mi a kötelessége. Ha egyszer ez a szikár barát kitervezett valamit,annak meg is lett az eredménye. - Fogy a várban az élelem.Puskaporunk is alig akad már. Az erdélyi fejedelem mozgolódik. Még nem tuc om,ki ellen fenekedik,de alirha tévedek,ha azt hiszem,hogy a török ellen. Annyi bizonyos, hogy háború lesz. Mi se maradhatunk itt ölhetett kézzel darvadozva. Ferkó akkorákat bólintgatott minden szavára,hogy majdnem előre bukott a padkáról. - Először is elmegyek a mátkád apjához 3udára. Le erre már Ferkó felkapta a fejet. Éppen nyilt az ajka,amikor a barát közbevágott. -Vitézi be cseletedre megfogadod, hogy amit most beszélünk, ke t tőnk titka marad. A hadnagy tétovázott. A barát azonnal az elevenére tapintott. -Zámory kapitány urunkkal már teszéltem. Erre ierkö keményen megrázta a feléje nyújtott kezet. "Ertem. Vitézi becsületemre.,, Összedugták a fejüket. Anaklét fráter még a vastag falak között is suttogóra fogta a szavát* Szegény Orsika csak negyednapra kezdte követi In i, mond jak meg, hol van a jó fráter és Ferkó pokoli kínokat szenvedett,mert nem mondhatta meg az igazat,pedig a februári szél fulánkos nyelve olyan kísértetiesen dobolt a marhahólyagból készült ablakon. Krisztusiés a gyermek. A mi nemzedékünk már eljátszotta azt a lehetőséget.hogy gyökeissen változtasson élete során. Ak-'k kint voltunk a lövészárokban és láttuk a halál aratását,vagy pedig akik itthon nyomorogtak és ieménykedtek,a világháború után kötött békék 16. esztendejében szárnyaszegetten kutatják azt az utat,amelyen meg lehet találni a szebb jövőt és emberibb életet. Az elviharzott évek anyagiakra alapított elgondolásai sorra csődöt mondtak, mert az egyéni érdek az irányítójuk és hiány zik belőlük a szeretet. A sok sikertelenség: után a mesterségesen süketek is kezdik meghallani az Egyház csendes szavát,mely Krisztus mondását idézi: eresszétek hozzám a kisdedeket. Ebben az egy mondatban van az a csodair,ami biztosan meggyógyitja a kínlódó világot. Akinek nyiladozó elméiében az emberré lett Isten tanítása az alap,akit első tipegő lépésében Krisztus keze támogat és óv a bukástól,annak a szeretet és megbocsátás vérévé.természetévé válik és ha majd ez a nemzedék felcseperedve elfoglalja a mostani vezetők helyét,a gyűlölet és bosszú uralmát a kői csőrös megértés váltja fil. M ert csak igy remélhetj ük.hogy a nyers erő és lélektelen önzés ütötte seb beheged és a szenvedés folydogáló könnye elapad. Csak a kor sürgető szavának tesz eleget az ezévi orszéf os katolikus nagygyűlés ,amikor a szónokok beszédeinek alapja ez a gondolat: Krisztus és a gyermek. A különböző tanokon megkótyagosedott és kátyúba jutott modern világmegváltók most szeptember végén meghallgathatják Krisztus csencesszavu papjainak előadásait,amelyeknek minden szava a való életben gyökeredzikt amelyeknek földi embertől ki nem gondolható tételeit isteni pecsét erősíti meg olyan ellentmondást nem tűrően,amilyenre még nem volt példa.A katolikus nagygyűlés mint mindig,ebben az évben is lobogó fáklyaként világit majd bele az összezavarodott világba .togy Krisztus nyomdokain megmutassa az egyedül , járható utat. - - -
