Hetikiadás, 1935. január-december
1935-09-10 / 36 [1521]
1935. szeptember 10. 36.sz. Helyzetünk erősödik. Á Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága a napokban foglalkozott Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetével,Evenkint visszatérő esemény ez,amelynek leszűrt eredménye, a bizottsági jelentés, elfogulatlan, tárgyilagos képet nyújt arról, hogy milyen helyzetben van államháztartásunk, ipa.aunk, kereskedelmünk, milyenek a megélhetési viszonyok, hogyan alakul az igen fontos külkereskedelem, s hogyan értékelik külföldön pénzünket, a pengőt. A magyar közgazdaságnak ezek az életbevágó kérdései a régi,boldog békeidők óta többször mentek súlyos válságon keresztül. Hiszen mér maga a háború kikezdte a régi nemzeti vagyon és jövedelem épségét, a termelés csökkent, a kiadások emelkedtek, megindult a régi pénz, a korona romlása,természetes következményéül a nagy háborús kiadásoknak és az akkor ideiglenesnek ^gondolt pénzszaporitásnak. Mindez azonban aránylag még könnyen kiheverhető lett volna, ha nem következik be a féktelen bosszúvágytól vezetett országrablás és annak betetőzéséül az,hogy amugyis megcsonkított .... :országunket még meghagyott gazdasági javaiból is Kifosztották. Az 1920-as esztendőre hajlóan egészen sivár, szomorú képet nyújtott országunk helyzete, alapjaiból Kellett megkezdeni az újjáépítést azokon c romokon, amelyekbe rosszakaratú kezek döntöttek bennünket. Az ezután következő négy esztendő 8 kísérletezések korszaks volt. Sajnos, ez elméleti elgondolások a gyakorlatban jórésut nem váltak be és 1924-ben a Népszövetség pénzügyi segítségéhez kellett fordulni. Ezt követte e pengőre való áttérés és az államháztartás egyensulybe hozatalával kapcsolatban az egyes termelési ágek fokozatos fejlesztése. S bár, főleg rejtünk kívül álló okokból, nem sikerült teljesen elérni a háború előtti szinvonalat, az évről-évre kedvezőbbnek mutatkozó helyzet biztató reményeket nyújtott arra, hogy kiheverjük bajainkat. S amikor mi még nem csökkenő buzgalommal dolgoztunk a jobb jövő megteremtésén, pusztító válság első hullámai csaptak fel a gazdasági élet tengerének sima tükrén és mint óriási áradat bontották el az egész világot. Hiába védekeztünk, az áradat elterjedt hozzánk is, hatalmas értékeket semmisített meg, hosszú évek munkáját döntötte le és kezdhettük újból építeni azt, amit ez a tájfun darabokra tördelt. Megrázott bennünket az ujabb csapás. Beleszédültünk, pillanatra talán eszméletünket is vesztettük, de még sem hagytuk magunkat. Össze-_ szedtük életerőnket és újra megindultunk a nemzetépítés utján, sokszor fájdalma s önmegtagadással, de lankadatlanul. Költségvetésünket a legszűkebb keretek köze szoritottuK, legtöbbet szenvedett mezőgazdaságunkat talpra állítottuk, iparunkat és K reskedelmünke t is legalább olyan helyzetbe hoztuk, hogy nyugodtabban várhatjt az időknek jobbra fordulását. De nemcsak mi magunk állapítjuk meg. hogy pénzügyi és gazdasági helyzetünk, ha lassú is, de állandó javulást mutat, ugyanezt a véle 7 méhyt hozta nyilvánosságra a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága is, ez az elfogulatlan bírálókból álló testület. A bizottsági jelentés elismeréssel állánitja meg, hogy a költségvetésben erélyes csökkentések történtek s hogy e kincstár pénzügyi helyzete határozottan erősebb, mint ekár 1934-ben, ekéi 1933-ban volt. Mezőgazdaságunkat ez időjárás szeszélye károsította ez idén, ipari termelésünk azonban mérsékelt, de állrndó emelkedést mutat. A hitelviszonyok javultek, a bankbetétek emelkedtek, a pengő c külföldi piacokon határozottan szilárdult s az államkincstár jobb helyzete évek óta először mentesítette most a kormányt rövidlejáratú kölcsönök igénybevételétől. . , Annyi megrázkódtatás után állami és magángazdasági eletünk tehát ismét az állandó javulás utján halad. Ez a külföldön is elismert megállapítás legszebb dicsérete életerőnknek és belőle fakadó szorgalmunknak. Dicséret, de egyben további biztatás is, hogy a most már helyes vágányon haladó utunkat folytassuk, ha kell, még éveken keresztül, hogy eljussunk a. célba, ahol minden magyar több és jobb kenyérhez jut, mint a mai, saját hibánkon kívül bekövetkezett, szűkösebb időkben.