Hetikiadás, 1935. január-december

1935-09-10 / 36 [1521]

1935. szeptember 10. 36.sz. Helyzetünk erősödik. Á Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága a napokban foglal­kozott Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetével,Evenkint visszatérő esemény ez,amelynek leszűrt eredménye, a bizottsági jelentés, elfogulatlan, tárgyilagos képet nyújt arról, hogy milyen helyzetben van államháztartásunk, ipa.aunk, kereskedelmünk, milyenek a megélhetési viszonyok, hogyan alakul az igen fontos külkereskedelem, s hogyan értékelik külföldön pénzünket, a pengőt. A magyar közgazdaságnak ezek az életbevágó kérdései a régi,bol­dog békeidők óta többször mentek súlyos válságon keresztül. Hiszen mér maga a háború kikezdte a régi nemzeti vagyon és jövedelem épségét, a termelés csökkent, a kiadások emelkedtek, megindult a régi pénz, a korona romlása,ter­mészetes következményéül a nagy háborús kiadásoknak és az akkor ideiglenes­nek ^gondolt pénzszaporitásnak. Mindez azonban aránylag még könnyen kihever­hető lett volna, ha nem következik be a féktelen bosszúvágytól vezetett or­szágrablás és annak betetőzéséül az,hogy amugyis megcsonkított .... :orszá­gunket még meghagyott gazdasági javaiból is Kifosztották. Az 1920-as eszten­dőre hajlóan egészen sivár, szomorú képet nyújtott országunk helyzete, alap­jaiból Kellett megkezdeni az újjáépítést azokon c romokon, amelyekbe rossz­akaratú kezek döntöttek bennünket. Az ezután következő négy esztendő 8 kísérletezések korszaks volt. Sajnos, ez elméleti elgondolások a gyakorlatban jórésut nem váltak be és 1924-ben a Népszövetség pénzügyi segítségéhez kellett fordulni. Ezt követte e pengőre való áttérés és az államháztartás egyensulybe hozatalával kapcso­latban az egyes termelési ágek fokozatos fejlesztése. S bár, főleg rejtünk kívül álló okokból, nem sikerült teljesen elérni a háború előtti szinvona­lat, az évről-évre kedvezőbbnek mutatkozó helyzet biztató reményeket nyújtott arra, hogy kiheverjük bajainkat. S amikor mi még nem csökkenő buzgalommal dolgoztunk a jobb jövő megteremtésén, pusztító válság első hullámai csaptak fel a gazdasági élet tengerének sima tükrén és mint óriási áradat bontották el az egész világot. Hiába védekeztünk, az áradat elterjedt hozzánk is, hatalmas értékeket sem­misített meg, hosszú évek munkáját döntötte le és kezdhettük újból építeni azt, amit ez a tájfun darabokra tördelt. Megrázott bennünket az ujabb csapás. Beleszédültünk, pillanat­ra talán eszméletünket is vesztettük, de még sem hagytuk magunkat. Össze-_ szedtük életerőnket és újra megindultunk a nemzetépítés utján, sokszor fáj­dalma s önmegtagadással, de lankadatlanul. Költségvetésünket a legszűkebb keretek köze szoritottuK, legtöbbet szenvedett mezőgazdaságunkat talpra állítottuk, iparunkat és K reskedelmünke t is legalább olyan helyzetbe hoz­tuk, hogy nyugodtabban várhatjt az időknek jobbra fordulását. De nemcsak mi magunk állapítjuk meg. hogy pénzügyi és gazda­sági helyzetünk, ha lassú is, de állandó javulást mutat, ugyanezt a véle 7 méhyt hozta nyilvánosságra a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága is, ez az elfogulatlan bírálókból álló testület. A bizottsági jelentés elis­meréssel állánitja meg, hogy a költségvetésben erélyes csökkentések történ­tek s hogy e kincstár pénzügyi helyzete határozottan erősebb, mint ekár 1934-ben, ekéi 1933-ban volt. Mezőgazdaságunkat ez időjárás szeszélye ká­rosította ez idén, ipari termelésünk azonban mérsékelt, de állrndó emelke­dést mutat. A hitelviszonyok javultek, a bankbetétek emelkedtek, a pengő c külföldi piacokon határozottan szilárdult s az államkincstár jobb hely­zete évek óta először mentesítette most a kormányt rövidlejáratú kölcsönök igénybevételétől. . , Annyi megrázkódtatás után állami és magángazdasági eletünk tehát ismét az állandó javulás utján halad. Ez a külföldön is elismert megállapítás legszebb dicsérete életerőnknek és belőle fakadó szorgalmunk­nak. Dicséret, de egyben további biztatás is, hogy a most már helyes vágá­nyon haladó utunkat folytassuk, ha kell, még éveken keresztül, hogy el­jussunk a. célba, ahol minden magyar több és jobb kenyérhez jut, mint a mai, saját hibánkon kívül bekövetkezett, szűkösebb időkben.

Next

/
Thumbnails
Contents