Hetikiadás, 1935. január-december

1935-01-15 / 2 [1521]

.935.jan.15. Vissza a régi hazába. A nemzeti öntudat,a hazához való ragaszkodás ült fényes diadalt a héten,visszavitt a közös nagy családina maidnem egymillió németet,a Saarvidéknek tizenöt esztendővel ezolött elszakitott népét.Visszavitte olyan hatalmas többséggel,amilyenre sehol.még Berlinben sem,számitrttak.A lakosságnak több mint kilencven százaléke adta le szavazatát a nénet bir dalommal valé egyesülés mellett,tekintet nálkül arra,hogy rokonszenvez-e,vagy sem a mai német kormányrendszerrel.S épen mert joggal feltehető,hogy ez a kilencven százalók nem csupa nemzeti szocialistából tevődött össze,annál szebben bizonyitotta be a Saarvidék népe,hogy elsősorban hazájához ragaszkodó német és csak azután pártember,,Vissza a nagy német hazába!-ez a gondolat késztet .. cselekvésre öreget és fiatalt.férfit és Dőt egyaránt,legyenek bár a viszonyok *tt kémely vonatkozásben talán rosszabbak,mégis csak ez az igazi otthon,édes szülője az elszakitott utódoknak. ^ . AÍ elszakítottak visszatérése,az egész területnek Németországhoz való visszacsatolása a történtek után már nem lehet vitás.Az az ábránd,hogy Franciaország nyerjen ujabb területet,már régen eltűnt,most pedig megsemmisül annak a töredéknek reménysége is,hogy fennmaradjon az eddigi nemzetközi kormányzás, akár az egész területre,akár annak kisebb-nagyobb részére.S hogy-ez igy történt,ezzel ismét a béke ügye nyert sokat,mert kiküszöbölődik a németfrancia alléntétek e.yik legfontosabbika.Németország visszakapja jogos tulajdonát, Franciaország pedig be fogja látni,hogy a néphangulat megnyilatkozásával szembe a legokosabb amit tehet.ha Delenyugszik a változtatnatatlanba és biztosítja az átadás sima lebonyolításé t.S ha ez is,mint remélhető, rövidesen befejeződik,területi viíés ügy többé nem veszélyeztetheti a nemeifrancia viszony jobbrafordulását,Hiszen Hitler most is felhasználta fz alkalmat annak kijelentéséro,hogy Németországnak most már semmiféle területi igénye sincs Franciaországgal szemben*az viszont,hogy a franciák követelhetnének még valamit,természetesen eddig sem kerülhetett sz-óba. De a saarvidéki népszavazás nem csupán egyedül a német-francia viszony jövőbeni alakuláséra"fog hatást gyakorolni,naaem tanulság azok száméra, akik aunak idején a párÍ3-környéki békeszerződések alkotásában .résztvettek, vagy pedig ma is ezeknek a szerződéseknek szilemében akarják külpolitikájukat irányitani.Hiszen a Saar-terület elszakitásának tárgyalásékor nem átallották egyik indokul felhozni azt,hogy ezen a vidéken 150.C00 francia él,holott egy-két ezernél többet akkor sem,most sem tett ki a számuk.Az a mindössze 200C franciabarát szavazat.melyet most? .adtak le,leghűbb bi*» zonyitéka az elszakitác jogtalanságának,amit csak a bosszú tudott sugallani, a féktelen gyűlölködés a volt hábcrus ellenfél!el,Németországgal szemben. 1935.január 13.méltóképen illeszkedik bele azoknak a-népszavazásoknak sorába,amelyek már eddig is ékesen bizonyították a békeszerződések^ rosszakaratú,vagy enyhébban szólva,elhibázott voltát s megmutatták,hogy mi történik akkor,ha szabadon nyilatkozhatnak meg azok,akiknek állami hoyatartézásukrcl megkérdezésük nélkül döntöttek. Hiszen évekkel ezelőtt ugyanigy szavaztak ket izben is német-lengyel vitás területekről, a Visztula menten és Felső-Sziléziában,s mindkétszer a Németországhoz való csatlakozás mellet, nyilatkozott meg a hangulat.Ennek jelentőségét természetesen nem kisebbített hogy a Népszövetség a vitás területek egy részét mégis a lengyeleknek adta, mert ez még a gvülölség tünete volt.Klagenfurtot és környékét hasonlókép megkérdeztek,Jugoszláviához akar-e kerülni,vagy megmaradni Ausztria kebelebe s a válasz itt ís a régi osztrák haza mellett szólott.S amifce. legjobban es legbüszkébben emlékezhetünk,Sopron váncsa és közvetlen vidéke,amikor alkalmc nyílott rá, szintén gyönyörűen rácáfolt Tria.nonra és törhetetlen ragaszkodását fejezte ki a magyar haza iránt. • S amikor a Sa<. rvidék ismét példát hozott arra,hogyan gondolkoznak a békeszerződésekről azoknak legfőbb áldozatai.az elszakítottak,szinte lehetetlen nem gondolnunk arra,hogy mi történne,na a mi mostani határainkon tul a szintén magyarlakta területeken is, elrendelnék a népszavazást.hászen nekünk nem is egy

v

,hanem négy Saarvidékünk van,minden világtáj feie.S ha erre gondolunk nem lehet kétségünk afelől,hogy amikép a nemetek százezrei térneK most vissza a régi hazába,ugy jönnének haza mihozzánk is azok a testvéreink, akiket elszakitott tőlünk mai nyomorúságunk legfőbb forrása,Trianon.