Hetikiadás, 1935. január-december

1935-01-15 / 2 [1521]

Kedvezőbb 8 gazdaságok bevétele,mint egy évvel ezelőtt. Az Qnszégos hezőgazdasági Üzemi Intézet kimutatása szerint 8 gazdaságok bevételei az aratási időszakban kedvezőbben alakultak,mint egy évvel ezelőtt,jolieket az 1933 évi rekordterméssel szemben 1934-ben a termes általában közepes volt..A' ííezőgszdasógi üzemi Intézet megállapitja,hogy ez 1934 év harmadik negyedében - tehát az uj gazdasági év elején - a gazdaságok pénzbevétele - a dunántúli nagyüzemeket kivéve, - mindegyik birtoktipusná emelkedett•Természetesen a kiadások is emelkedtek,amiből arra lehet következtetni, hogy a gazdák igyekeztek a gabonatermelés mellett,más gazdasággal is behatóbban foglalkozni* A dunántúli kisüzemek bevétele nagyrészben tejtermelésből és vágómarhából emelkedett lényegesen.Ehhez járul a hízósertésből és a korai csemege eladásából származó jövedelemtöbblet .A kiadások emelkedése napszámból, az erőtakarmény beszerzéséből,az igás és haszonállat pótlásából adódott,adóra és haszonbérre szintén többet fizettek a gazdák. Az alföldi kisúzer éknél a jövedelemnövekedés nagyrészben búzából, kerti terményekből és kentérből származik,Sok gazda a kerti termények szántóföldi termelésével is foglalkozik*! kiadások emelkedése ennél a birtokcscportnál is érezne tő, az adószolgáltatás szintén' emelkedett, A dunántúli nagyüzemek bevétele csekként;ennek elsősorban az az oka, hogy a gyengébb termés miatt nem adták el a feleslegeket.hanem azok értékesítésével vártak és igy az évi átlag itt is kedvezőbbéi fog alakulni. _ Az alföldi nagyüzemek ga onaf 'lékből szintén kevesebbet vittek piacra és csak rozsból volt' f zárni ttévő bevétel.A gabonafélékből és az áilatteijéss: tésből származó bevételcsökkenést a borból és a gyümölcsből,főleg pedig a dinnyéből származó bevétel pótolta,ugy,hegy valamivel több bevétel mutatkozik, mint c.z előző évben, általában megállapitható,hogy amig az 1933 év harmadik negyeiében a gazdasági kiadás katasztrális holdankint 1.38 pengővel volt több a bevételnél, addig" 1934 harm&dik negyedében a bevétel 1.87 pengővel haladta raeg a kiadásokat .Figy lemre, méltó,hogy a gazdák megánkiadásokra katasztrális holdankint 1.04 nehgővel kevesebbet költöttek,mint az előző évben,tehát igény-iket leszór itct'tákj bár kétségtelen, hogy a szükségleti cikkek némi ár csók! enese is mutatkozik a kisebb kiadásokban. A tagositás reformjai. A kormány gazdasági reformjavaslatai közül a legfontosabb az uj tagositási javaslat.Tagositási törvényünk ugyan van,de annak alapján 1908 óta mindössze nyolcvannyolc községben sikerült a tagosítást összesen 250,000 holdnyi területen végrehajtani.! tagositás lebonyolítását hátráltatta ez,hogy annak «0l? sé~eit nagyobb százalékban,az érdekelt birtokosoknak kellett viselniük es erre a mezőgazdaság rsi helyzetében a gszdsközüneégnek nem volt lei.etősege. Különösen sürgős volna pöc ig a tagositás az Alföldön és a Lunámtiil egyes részein,ahol most a kormány összesen 1861 községben,mintegy ket millió nolünyi területen kívánja végrehajtani a tagosítást.husz,százalékos tobeletet jelent a termeivényekben a tagositás végrehajtása,amine* erteket odavetoleges számitással 20 millió pengőre leket tenni. : . • A tagositás pénzügyi lebonyolítását a kormány ugy igyekszik megoldani, hogy a szükséges egy millió pengőre a költségvetésen kivul igyekszik fedezetet találni.Az "állam a költségeket hitelezés formájában nyújtaná a gaí dáknak,akik n-olc-tiz éves törlesztóses kölcsön formája bari vennék azt igénybe .Arra lehet" számi tani, hogy a javaslatot rövieesen benyújtják. Előkészületben vannak még a következe gazdas gi vonatkozású javaslatok: az építésügyi tör vény ja var: lat, amely modernizálja az építésügyi szabélvzatct és lehetővé teszi az olyan építési megöl oá sok a t,ame Ivek i^gyarorozígon eddig tilalmakba ütköztek* zuíén az útügyi reform^ely egy kézben összBcntositja az egész utkérűést és 6000 kilométeres nem állam utat vesz állami kezelésbe,termóezeteaen g-inüoskodva az utak korszerű újjáépítéséről.