Hetikiadás, 1934. január-december
1934-02-13 / 7 [1520]
lantba vulkánok támadtak volne hirtelen & francia föld alatt s láva- és tűzesővel árasztanák el Parist,sőt,más városokat is,olvan már hetek Óta Franciaország képe.A békés francia polgárok és munkások ezreiből egyik napról a másikra vad forradalmárok lettek.akik egymásután buktatják a kormányokat, megostromoljak a képviselőházat s egv,éb középületeket, torlaszokat emelnek az utcákon és felveszik a harcot a rendőr seggel, sőt katonasággal is.nem törődve azzal,hogy sor tűzzel f ogediák,mozgatakav és.vérükkel fizetnek \ azonosukért* Sztrájkot mondanak ki,nagy Kárara az ország közCTZdaéá^nck,me^;atoljak az ipar es kereskedelem zavaiHalanságat,magbénÍtiaK az ide^nf orga!niat,niszen kine. volna kedve olyankor Parisba utazn},amikor azi # hallia,hogy a francia főváros . utc in kerítéseket tépnek ki.kávéházi berendezéseket rombolnak össze,autóbuszok bél,villamosokbél,utcai padokból készített torlaszok mögül valóságos harcot vívnak e rendet fentartrni igyekező karhatalommal .A nagy francia ^rónak, .* Hugó Viktornak polgárháborús leírására emlékeztet Paris mosL ni kepe,ha kisebb aranyokban is.de élénken hasonlít ahhoz a rajzhoz,amelyet Hugó készített az utókor szármára III.Hapoleon államcsínyjérői,amely ellen o is harcolt. Paris népe a:kor,tőle telhetőleg védelmezte köz tár sasagáti, a néme£-francia háború elvesztése után a koiiimunizmust törte le,de miért harcol rae,miert áldozza vérét,miért okoz súlyos anyagi károkat önmagának? i:em nehéz erre a kérdésre felelni.Küzd az ellen az erkölcsi romlottság, pénzügyi visszaél esek, csölások t magvesztegstések el len, amelyek egyre sűrűbben fordultait elő a francia kö z él étben .Sehol a világon nincs annyi kiftőké mint Franciaországban és Stn visky ós társai épen ezeket a kistökóseket káró* sitották meg egymilliárd frankot is túlhaladó összflggel.A visky botrány kipattanása csak a főrugó volt az elkeseredés ki töréséhez- előtte is,utána is kerültek napfényre panamák,amelyek mindig azokataul^ttáJi^akik józan és takarékos eletükkel kis vagyonokat gyöitöttek Sssze.Jrtnetőfln keletkezett azután a felháborodás,azok ellen,akikn$K Felületessége a panamákat lehetővé tette,a botrányokban /egés zen tisztának latszó miniszterek ellen is,aminek azután követkéz* menyei lettek a kornánybukások ^s ^áris rítpenek ez utcára vonulása. Az elkeseredést még fokozta az is.hogy amikor a nemzeti vagyonból óriási összegétet csaltok ki egyesek t ugyanakkor az államháztartás egyensúlyba hozatalara adókat emeltek,tisztviselői rízetóseket csökkentettok. De amikor védekezésül lázongani kezdett a francia nóp.ezzel olyan veszedelmes területre lépett,mollyel többet arthat magának,mint a közügyeknek használhat.Mert sokkal könnyebb az elemeket szabad útra engedni,mint később azokat tombolásukban megfékezni.Franciaországban is most ez a helyzet, Hiszen,sejaos#sajat ta pasztái a iáinkból is tud}uk,hogy mi történik akkoAna az utcára kerül Közérdekű kérdések megvitatása B a zűrzavarban érvényesülni akarók az utca népnek szenvedélyét szitjak saját önző oéljeiJ* elérése vegstt.á párisi események pedig efelé fajulnak.iá)rt,am4g csak a sajtosén és a parlamentben folytak a harcok,az rendes,törvényes eljárás v#üt v de amikor a tömegeket kezdték egyesek felvonultatni.akkor letérteit az ebedül járható útról,veszélyeztetve az államnak,de az egyéneknek is biztonságai .Pedig jól tudhattak a zava#t keltők, hogy ilyenkor azonnal ott van Lbszkva keze,a koamuni zmus kezd dolgozni se fegyverekben nem válóit* A lerjitóbbi napokban már láthattuk is a vörös kezek munkáját, hiszen a későbbi tüntetések sora.a nagy sztrajfc,mar az ő müvük volt.S kik volta hü fegyver társaik? A nemzeti közönséget, a polgársággal való együttműködést is é megtagadó szocialdemokratak f akarcsak nálunk az 1919-es szomorú időkbe..•Ijost is lathattuk,hogy hiába tggssdjak meg a szocialisták a nyilvánosság előtt érzelmi kapcsolataikat a komimnistakhoz,mihelyt forradalmi állapotok teremtéséhez kedvé' zo alkalom latszik nyilni,együtt vannak ők biz«ny,a romlásban segitő kezet nyuj ,anak egymásnak. A lázongások,el leni védekezésben Franciaország kétségtelenül nehéz napjait éli ugyan,de népének van annyi életereje, hogy Je fogja törni az aknamunkat.S amikor ez sikerülni fog^evonnatja -,zt a tanulsammt,hová fejlődhet nek az allaPotok,ha a közélet tisztasága helyébe, megvesztegetés «az egyéni haszonszerzés lep s az egyébként helyes demokrácia túlzásba vitelével a tömegszem edely eket szabaditjak fel.lfe.sik tanulságot pedig arra %erhet a francia politika,hogy tegye lehetővé a közópeurópai áldatlan viszonyrk rendezését is, mert akkor nem keletkezhetnek majd a politikai rövidlátás hibáit kihasználó otaviskyak,akik kalandormunkajukkal, - mint a irancia nép ezt most saját borén tapasztalhatja, - egy nagyhatalom belső békéjét is megingathatják.
