Hetikiadás, 1934. január-december

1934-12-11 / 49 [1520]

Heti kiadás isz. 1934.dec.ll. O. oldal. : "Amikor Baranyában szerb volt az ur" Folytatás:/ A sztrájk negyedik napján megjelent a szerb katonai parancsnok kiáltványa. "-..Aki a munkát huszonnégy éra alatt fel nem veszi,haditörvényszék elé kehi és agyonlövetik!..." Hiába! Oly nagy volt az elkeseredés,hogy egyetlen sztrájktörő sem akadt. A izenötödik napon kicserélték a parancsnokot,aki ujaid) kiáltvány kiadásával muatkozott he, mondván: "...aki pedig huszonnégy óra alatt nem veszi fel a munkát,Szerbia belsejébe nternáltatik!..." A pécsiek ezzel feleltek: - Ha nem ijedtünk meg a haditörvényszéktől és agyonlövetéstől,az internálásól még kevésbbé ijedünk meg!... És a sztrájk folyt tovább... Végre megegyeztek a vezetők a katonai parancsnokkal.Visszaállítják a magyar özigazgatást,,visszaadják az elfoglalt hivatalokat s csak annyi katonaságot tarának a megszállott területen,amennyi a rend fenntartásához elegendő.Lázas sietéggel csomagoltak a szerbek.mert az átadásnak három nap alatt meg kellett törénnie.Örömmámorban úszott az egész megszállott országrész. ...A harmadik napon kitört Pesten a kommunista rémuralom.A szerbek Baranyaan maradtak még két és fél esztendeig!... A^magyarországi vörös uralom bukása után Baranyába özönlött a kommunista ópredek.A szerbek tárt karokkal fogadták,segítették és pátyolták őket. Most keződött az igazi réimumlom.Napirenden volt a város intelligenciájának brutalizáása.Megvertek,megbotoztak mindenkit,akit csak kezükbe kaphattak.Papok,tanárok, i.iztviselők,úriasszonyok rémregénybe illő részleteket mesélhetnek arról rémüetes terrorról,mellyel a balkáni megszállók Baranyára ránehezedtek... Egy napon a szerbek a kommunista söpredék kezébe adtáKa város vezetését.Pclármester lett Linder Béla,Károlyi hirhedt hadügyminisztere,aki kéjes örömmel lelte keblére a szerb katonaságot,mert csak erre támaszkoöhatrtt... Tanácsnokok, isztviselok, a rendőrség vezetői, mind-mind a vörös uralom emigránsai.... Első ténykedésük veit: Összeírni a város legvagyonosabb polgárait,kereskeoit s ezekre csak imaginárius számokicai kifejezhető adókat vetettek ki.Aki nem izetett önszántából - s vájjon ki fizetett önként? - attól a kivetett adót szert :atonai segítséggel hajtották be.Lefoglalták a bankok, takarékok pénzkészleteit s elvitték a betevők megtakarított filléreit... Hja, a közigazgatás fenntartása sok pénzbe került!... Amikor a szerződés szerint végleg el kellett hagynlok Pécset.hallatlan erőeszitéseket tettek a visszamaradásra.Utolsó kísérletként még puccsszerűen kikiItották a "Bácska-Baranyai Szerb-magyar Köztársaságot".Az operettbe illő Köztáraság elnökévé Lindert választották meg,külügyminiszter lett egy Dobrovics Péter evü renegát pécsi festő. Nagyhirtelen küldöttséget menesztettek Belgrádba és Parisba,hegy elismerte3ék az uj "államot",de a nagyhatalmak képviselőinek több eszük volt,hogy át ne ássanak ezen a rut játékon... A "köztársaság" alighogy megszületett,máris megszűnt...A szerbek legnagyobb ájdaimára... A Pécsre érkezett entente-misszió ellenőrizte a megszállott területek kiüriését. S mialatt a megijedt kommunista vezérek ellenállásra és véres tüntetésekre zgatták a fanatizált tömegeket, - ők maguk, a szerbekkel paktáló elbóditott emerekkel együtt,elindultak biztonságosabb vidékek felé,hogy a magyar igazság keze ájuk ne sujthasson...A szerbek az utolsó pillanatig azzal kérkedtek,hogy Ők inm oha el nem meraiek!. . . Le megjelent a kiürítő bizottság hirdetménye,mely a kiürítés rendjét és idelent ját közölte...A szerbek és barátaik hanyathonlok menekültek...A vasútállomás elé megindult az emigráció özönlése...Három napig szakadatlanul... Amikor végre 1921.augusztus 21-én bejött a dicsőséges magyar hadsereg,a szeencsétlen város végre megszabadult a nyűgtől...a söpredéktől... Vöröstől és szerbtől egyaránt...