Hetikiadás, 1934. január-december
1934-11-27 / 47 [1520]
j. x • 11 v v . u i . xitjuxivxciuao* uiuo x • kzent Miklós püspök. Sok szó esett mgr arról,hogy a magyar nyelvbe honnan került a MikiMs kifejezés? A gyermekek szemében ugyanis ez a legkeevesebb szent és olyan általános népszerűségnek ..rvend a felnőttek között is,hogy egyesek sokkal régebbi időben keresik a nyomát. A kutatók azonban igen nagy fába vágták a fejszéf ke t, mert a szent püspök neve különösen a keleti országokban annyira elterjedt, noey az oroszok között szinte már nemzeti névként szerepel Mkc- ' laj alakban. A történelem folyamán a magyarságnak több érintkezési lehetősége volt az " oroszokkel.különösen pedig a velük szomszédos lengyelekkel és igy nem lehetetlen,hogy telük jutott el hozzánk is a Mikulás mai alakja. Kisse feltűnő,hogy egves helyeken december 6.-án nem az aranyszívű ós minden jó gyermeknek a jándékot osztogató fehérszakállú sz< nt oüspököt ünneplik és emlegetik,hanem rut ördög képében krampuszként rettegtetik vele a csintalan és rakoncátlan gyermeket. űrre viszont sokén azt mondják,hogy a kegyes öreg püspöknek ez a virgácsos eltorzitása vagy pogány emlék nyoma,vagy pedig az úgynevezett felvilágosodott és istentagadó irányzat munkájának erecmenyé. Valószinü,hogy mind a két véleménynek van valami igazsága,bár a mi népünk szokásaiban nehezen lehet ráfogni valamelyikre azt,hogy ebből a még ázsiai elemből alakult volna ki a virgácsolás époen a szBnt öreg püspökkel kapcsolatban,bár a vesszőzósnek a nyomát kétségtelenül megtalálthatjuk a magyar földön is. A szent hitünk \és a törtenelem szerint ugyanis . Gzent Lliklós a kisázsiai Miiében volt püspök és körülbelül 350-ben halt meg. Kár életében körül .'agyogta a szentség dicsősége. Lletirói ugy tudják,hogy egy szegény család három felnőtt leányát ugy mentette meg a tiszta életnek,nogy éjszaka titokban tetemes nénzt dobott be az ablakukon. Ebből alakult ki az a kedves szokás,hogy december hó 6.-án mindenki igyekszik a gyermekeket titokban megajándékoznia ki is ragaszkodjunk ehhez az ereceti elgondoláshoz és ajándékképpen még fel* lőttnek se adjunk visszataszító külsejű ördögöt,hanem a kedves fehérszakállú ioelygósképü öreg püspök kis szobrocskáját. v z felel meg a keresztény léleknek es annak a gondolatnak, a mi t a cecember 6.-i kkikuléssal akarunk kifejezni. Liiklós napja. Á hagyományokhoz és jelkénekhez olyan gyengéden ragaszkodó magyar nép e-yt temesse'éknek immár tizenöt éve valóságos családi ünnepe december 6.-a,amikor csonka hazánk kormáynzója üli nevenapját, lennünk évezredek alatt kifejlődött a tekintélynek olyan önzetlen tisztelete és a szeretet megnyilvánulásának olyan finomsága,amit más nemzetbeli talán meg sem ért. A kormányzó névvnnepének bizonyos ösztönös mélységet kölcsönöz az a véletlen is,hogy Miklós püspökben,az egyház nagy szentjében kezdettől fogva a jóságot,megértő szeretetet és az elesettek gyámolitásét állitja a hivek elé. í orthy luiklós is ugy lé ett bele a negyer életbe,mint a jóságos apa,aki felemeli, s lelket ver" elesett • y. mekeibe. -jnlékezzUnk vissza csak azokra a szo-rioru : 1919.évi novemberi napokra,amikor idegen hatalom képviselői uraskodtak felettünk és szégyen égette az arcunkat a sorozatos megaláztatások közepette. Ki tudná szóval kifejezni azt a meghatódott örömöt és fellélekzést,amit akkor éreztünk,a mikor tudtuk,hogy van mór nekünk is valakink, aki gondunkat viseli. Kér ennek tizenöt esztendeje és azóta egyre erősbödött bennünk ez a megnyugvásomért a tények szinte óráról-órára igazolták. Mi sohasem csalódtunk Horthy Liklósban és ez egyik alapja annak a lelek mélyén szurnyadó szeretétnek,ami osztatlanul veszi körül, minden tette, szőve a komoly és felelősségét érzó egész férfi megnyilvánulása,-kiben megtaláljuk azokat a vonásokat,amelyek igazi vezérré és űrré tették a magyar szemében "azt , akit elfogadott urául és parancsolójául. • ' A mi népünknek az a tulajdonsága, hogy akit szeret,megbecsül es fejének tart,azt annyira maga fölött állónak képzeli el,hogy csak kivételes alkalommal, akkor is inkább a lelkével mint a szaváéval köszönti. Mert valahogyan ugy vagyunk,hogy amint mi érezzük a felénk áradó és tettekben megmutatkozó -•zere tétet, éppen ugy tudjuk azt is,hogy akit mi zárunk s szivünkbe,az is hasonlóképpen érzi legtitkosabb goncolatainkát. • 1 QC*
