Hetikiadás, 1934. január-december
1934-09-11 / 37 [1520]
^VJUO LtvtLTAfi Heti kiadás Kszateió •z 7 sz. 1934. szept. 4. >, oldal. ' DÉGHY TIBOR ÖT ÉVE A eredeti tárcája. 1. Déghy Tibor,miután közepes eredménnyel elvégezte a középiskolát,Jól-rosszul letette a szigorlatokat és apjának segitett az ősi birtokot az utolsó fűszálig elverni,válaszút előtt állt.Vagy kivándorol a lecsúszott existenciák Eldorádójába, Amerikába, vagy választja azt a nagy elhatározást kívánó,de minden földi bajt kiegyenlitő utat,hogy agyonlövi magát.Az utóbbi csak egy pillanatig tart,rövid fájdalmat okoz s utána Jön a nagy Megnyugvás; - az utóbbi kissé hosszantartó, göröngyös,nem sok jóval biztat,de mégis az Életet Jelenti. Az utolsó filléreken rendelt konyak és fekete kávé mellett hosszasan eltűnődött a két ut felett s a végén felkiáltott: - Amerika!... Igy kezdődött Déghy Tibor igazi életének első éve. 2. Mellékes,hogy milyen úton-módon,de végre kint állt a hatalmas szabadságszobor alatt,New Yorkban.Elgondolkodott: - Mit lehet itt elkezdeni?! Összvagyonom a kivándorlóknál előirt harminc dollár...Hogyan lehet ebből egy év alatt annyi fenzt szerezni,hogy abból a második év végén vagyon legyen?... Hiába ténfergett azonban a Br3.adwayn,a Eifth Avenuen és az előkelő pénznegyedbe*, hiányzott .nála a kalandorok hatodik érzéke,mellyel az utcán heverő pénzt meglássa és felvegye.A harminc dollár hamar elúszott s rájött,hogy Amerika már nem az ígéret földje.Itt bizony dolgozni kell,mert a korgó gyomor megköveteli a magáét. A következő hónapok történetét töredékszavakkal is lehet Jellemezni: zsákhordás , cipőtisztitás ,kifutó egy nagy magazinban,boardkeeper egy gyanús vendéglőben, steward egy csempészhajón /erre majdnem ráfizetett/,majd megint zsákhordás s végül soffőr egy dollármilliomos elvált fiatal feleségénél. A legutóbbi volt a legjövedelmezőbb,de innen csúfosan kidobták, megverte úrnőjének egyik pökhendi,de dollárokban is csak imaginárius számokkal kifejezhető Jövedelmű udvarlóJát. Ekkor megundorodott Amerikától és hazajött. Még jó,hogy itthon még nem felej tették el.Régi ismerősei,Jő barátai besegítették egy nagy iparvállalathoz gyakornoknak. Igy kezdődött a második év... 3. Az amerikai kemény munka alaposan megedzette.Az uj munkakör betöltése csak gyerekjáték volt ahhoz képest.Egy fél év alatt többet tudott,mint a régi tisztviselők. - Mutasd meg,mit tanultál a ravasz yankeektől!... - mondogatta és SZÍVÓS kitartással tornázta magát előbbre. Egyik este tovább maradt az irodában.Valami bonyolult kalkulációt tanulmányozott ."unka jába mélyedve a telefon zavarta meg. - Itt Szecsődy! - szólt egy erélyes hang. I>éghy szive megdobbant.A vezér!.... -Parancsoljon! - kiáltott be a kagylóba. • - Az igazgató,vagy a cégvezető jöjjön a telefómhoz! - Nincs itt senki,csak én! Itt Déghy Tibor gyakornok beszél. - Az nagy baj t mert sürgős szükségem volna a siószögi uj ipartelep kalkulációjára...De ezekről persze fogalma sincs a gyakornok urnák! - tette hozzá a vezér epésen. - Téved! - felelte Tibor szárazon - Véletlenül ezeket a számításokat tanulmányozom, mert az én nézetem szerint az egész téves! - Ne mondja! - gúnyolódott Szecsődy - Hát csak pakkolja össze az egész paksamétát és küldje fel a lakásomra! - Nincs kivel elküldeni,magam vagyok itt! - Üljön taxiba és hozza fel személyesen! ^Déghy még éjfélkor is a hatalmas vezérigazgató dolgozószobájában ült és magyarázta a tévesnek látszó tételeket.Szecsődy ámultán hallgatta,mert belátta,hogy a "praxi" magyarázatai milyen gyakorlatiak és élesen látók. - Hol szerezte ezt a nagy tudást és szá'mitásképességet? - Amerikában! _ ^Szecsődy hosszan elnézte a felhevült arou fiatalembert s egyszerre melegebb érzés futotta az üzleti életben megkérgesedett szivét. - fíem feledkezem meg magáról! - igérte és megveregette Déghy vállát. Igy telt el a második év. _
