Hetikiadás, 1934. január-december
1934-07-10 / 28 [1520]
El hát az .11 nség? 1934. július ÍG. ^tolo Addig szónokoltak Genfben a világ békéjéről,mig az utóbbi hetekben nem vehetünk o kezünkbe nagvobb külföldi újságot,amelynek nc leniie*mindon }.apja azokkal a rettegő hirekkel,nogy hogyan lehet elkerülni az ujabb háborút? Iiar < pedig,ha valamiről ennyit beszelnek és irnsk,annak alapja is van.áz a nemzedék, amelyik még visszccmlékezik azokra az időkre,amiket ma a régi ió bekének szoktunk nev azgetni. szinte megdöbbenve állapitja meg, hogy épen most husz eve is hajszálnyira ilyen volt a helyzet.Akkor is a levegőben lógott vclami,akkor is arról álmodoztunk,hogy a müveit ember nem képes belekev ereani a vérontásba stb< stb. Vegyük csak sorra elő az, eseményeket. A világ politikusai fejveszte" ten futkároznak egymás országába.Tanácskoznak és unalomig írjak a megnyugtató ki jelentós eket, hogy igy,meg amúgy,- el áritják az ütköző felületeket, aminek bizi nyitására valósággal ,gyar£jákabaratsági . szerződés eket, melyek, "kizárnak minden támadást•'. ,3leiiM meg vállvonogatva örültünk is ezeknek a sima szavaknak,de hamarosan átláttunk a szitán,mert mi történik itt tulajdonkópen? Gondoljunk csa! 1914-re^amikor ezek a "barátsági / szerződések",amiket akkor nyíltan neveztek csa'. szerződésnek,két táborra osztották a világot és ennek eredmény oképen robbant ki a világháború. Szövetségesek harcoltak szövetségesek, ellen. 1914-ben is igy kezdődött. Akkor is "elhárítottak minden ütköző felületet", mégis egymásnak estek,mert olya^nagy volt^z érdekek el len tó tó. hogy osak a^egvverek erejére tudták bizni a biráskóclást. Vérrel pedig nagyon nehéz, ha egyáltalán lehetséges,igazságot tenni,mert aki alul maraóV.,mindig azon mesterkedik,hogy megfordítsa a rendet. Ilost az a feltűnő,hogy nem a legyőzöttek, nmem a győztesek fenik a kardjukat. Ki tol retteg például Anglia, ami kor 100 millió fontos költséggel újjászervezi ós kibővíti tengeri, szárazföldi és légi haderejét? T.Ián a némettol fél,ahol tökéletesen végrehajtó" ták a genfi leszerclést?A 36 ezer,főnyi maroknyi magyar honvédség miatt fáj á feje a nagyhatalommá torzult Romániának,hogy királya vezetésével öt órán at tanácskoztak a miniszterek és azonnal megindították a hadi felszerelést kőszitő gyárak, kar ekeit 2 Hasonló a helyzet Csehországban és Szerbiában is. ;i ellenünk készülodnek-e? Hiszen nálunk senki sem meri azt gondolni,hogy a magyar "hadsereg komoly akadály " lehetne bármelyik szomszédiának is. Ki hat,az t ellenség? Hiszen a többi mind össze-vissza kötözte egymást a különféle barátsági szerződések ezerszálával! Ki tud itt eligazodni? Ki látja tisztán a helyzetepki meri azt monc ani,-hogy csalhatatlanul adhatunk a szavára? Senki. Olyan összegabalyodott üJurópe és a világ poli tikáia,hogy máról-holnapra a legjobb he rá t válhatik a legvadabb ellenséggé.jlzt eredményezték a Paris ban kiagyalt "beké::", ezt termelték ki a genfi távszónoklatok,melyek azt akarta, elhitetni az e v beri3éggel,hogy ezután nem repül ki a hüvelyéből egy kard se,nem dörciül el egy agyú se azért,hogy más ország katonáját pusztítsa el.Nem láthatun! a t jövőbe,nem lehetünk próféták, csak azt állapithatjuk meg ,hogy borotvaélen tancol a világ ós igen beteg a világbéke galambja. ¥\ a feszültség oka. A háborús hírükkel kapcsolatban minduntalan felmoHQl az a kardán, hogy tula jdonképom mi az oka annak a nagy feszültségnek.,amely olyan nagy ellentéteket támasztett a világ minden táján? Az ok ás okozat közötti összefaggést vizsgálva,meg kell állapitanunk,hogy részint a békeszerződésekbe n,r ászint 'pedig a gazdasági élet eltolódásában találjuk meg azokat a mozzanatekat,amelyek szomt állítják a népeket és nemzetekot. Arról már rengeteget irtak és b j szaltók, hogy bákcszjrződásek igazságtalanságai miatt nem alakulhat ki az a nyugalom,ami oísc foltételj a zavartalan fej lödésnek,igy tehát erről fölösleges tovább is elméiké nünk.3zzel szetnb n csak a legutóbbi időben v.szik észre azokat a gazdasági jele ségoket, amelyek forrongásba hozták a békeszerződések hatása alatt az ;mb -risSíro Az emberi erőnek géppel való helyett sitá3o ás a paniroson ceruzával való ridef költségvetés bolygatta mog azt a társadalmi r.nő .t,amely a tőke és a munka*' között már a világháború kitörése .-lőtt is m jg-mogmutat ta rend ez-tlenség át .A békekötések után az uj országok uj urai nyúltak bele először erős kézzel a tőke és ^ar^ffil"^ az orosz szovjet fejvesztett.kapkodását,amelyből lassan,kezd kibontakozni az uj rendszer,a kollektivizmus.irányított gazdálkodás stb.bátortalán tapogatódzása. Ha valamelyik irányárat oalravuzetónok"bizonyul é3 a békeszerződések botlásait i olt öntetik,meg fog nyugodni az emberiség.
