Hetikiadás, 1933. január-december

1933-03-21 / 13 [1519]

Helyreállt a dollár nemzetkö

zi értékelése. Egy vidéki bank bukásával kezdődött a colog, Í néhány nap múlva már olyan nagy "volt a pánik az Egyesült ..Hámok egész területén, hfgy az összes_ bankokat oe kellett zárni és a betéteknek csak egészen csekély, százalékát fizetlek ki. Á bcnkzárlat nagy zevarokat okozott az ilfyesült iELlamok egész gazdasági életében és megingatta a dollár árnivóját is. A zavaros helyzetre való tekintettel a külföldi tőzsdék nem jegyezték a dollárt, a Mqgyaf l.emzsti Bank is felfüggesztett c egyidőre a dollár jegyzés ét, a zug forgalomban pedig alacsonyabban lehetett kapni a dollárt, mint amilyen iz előző árfolyama volt. Amerika rövid idő alatt megtudta fékezni a bankpánikot, az erélyes kormknyintézkedések nem tévesztették el a hatású Ica t s amikor a nyugalom helyreállt, helyreállott a dollár nemzetközi értéke-lése is. A tökerős bankok azéta újra megnyitották pénztáraikat, c pénzforgalom zavartalanul bonyolódik le és a dollár árfolyama elérte aranyparitását és újból jegyzik a nemzetközi tőzsdén. A pánik bizonyos utóhatásai még érezhetők s a dollár árfolyaji-ban ingadozás mutatkozik ugyan, de már bizonyosra vehető, hogy a nagyobb bajokat sikerült leküzdeni. A'zavart tulajdonkénen Amerika elavult bankrendszere" id'.zte előmmert a sok aprc

? csekély tőkével dolgozó vidéki bank nem birt ellrenállni a hosszú ideig tartó gazdcáági válságnak. Az amerikai pénzrendszer azonban végeredményben egészséges és igy nem volt indokolt c dollár hosszú időn át tartó alá értékelese. t

Amerika tehát sokkal rövidebb idő alatt kiheverte a pánik hatásait, mint Anglia, ahol két évvel ezelőtt ingott -meg a fontnalaya világkereskedelem legfontosabb valutájának az ,rfolyama. A font még mindig y nem nyerte viasz? régi aranyparitását. Igaz, ogy az angol kormány nem is törekszik erre, merü bizonyos előnyei mu tatkoznak annak, hogy letértek az aranyalapról. A pénzügyi válsággal eddig a francia frank tuaott eddig legjobban dacolni. .—• A : pénzintézetek tökéi és ingatlanvagyona. Az 1925/30 év közötti iőoszak-'ban a naryar pénzintézetek állománya jelentősen fejlődött. Az utolsó két évben azonban a fejlődés megakadt, sőt visszaesés mutatkozik. Bizonyitja ezt, hogy a magyar pénzintézetek dolgozó tőkéinek az össze az 1932. esztendő végén 4039.9 pengő volt, vagyis több, mint 200 millió pengővel kevesebb, mint egyé wel e löbb. Az emiitett 1932. év végi összegből a vioéki pénzintézetekre 94b.7 millió pengő esett. A' bankok ingatlanvagyona a mult év végén 125.4 millió pengő volt és ebből 42.6 millió esett a vidéki pénzintézetekre. Ez azt mutatja, hogy a vidéki bankok aránylag nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek a fővárosi intézetekhez képest;-., mint egyéb dolgozó tekével. Nagyobbrészt ugyanis a vidéki bankok vásárolták fel az ingatlanokat, hogy követeléseiket biztositsák. M magyar bankok ingatlanvagyona; az ától só két év alatt több, mint 10 millió pengővel növekedett, Érdekes,- hogy a hitelezők állományában agy év alatt 93.5 milliós' apadás mutatkozik. Ez azonban teljes egészsénen-o fővárosi intézetekre esik. mert a vidéki bankoknál a hitelezők állománya 1.3 millió pengővel szaporodott,. Az idei cukorrépa átvétele. A cukorrépa termelők éc a cukorgyárosok ércekképviselete között létr jött a megállapodás az 1933. évi cukorrépa termelése és átvétele tekintetébe^ A termőterületet változatlanul hagyták. Az érdekképviseleti ár 2.15 pengő min den métermázsa tiszta sulyu répa után és a mellékszolgáltatások a mult éviek. A répamag ára a mult évi I nengos árral szemben métermézsénként 80 fiillér. Az előlegek szabályozására kormányrendeletet adnak ki, . —.