Hetikiadás, 1933. január-december
1933-11-14 / 47 [1519]
TizeT iny o 1 c ne héz nap Emlékezés Pécs szer"b megszállására A demarkáción tul Károlyiék "népköztársaságának'áldásait nyögte az elárult ország,a demarkáción innen pedig a rácok vad hordái ülték diadaltorukat.Ugy jöttek Pécsre,mint a hiénák,hogy lakmárózzanak az álnoksággal leteritett haza tetemétől . Talán ötvenen lehettek,egy kopott.műveletlen külsejű őrnagy vezérletével. - Mi csak a rendet és békét akarjuk biztositani! - mondotta az őrnagy, az Üszögig elébe jött pécsi "nemzeti tanács" tagjainak, - A. közigazgatáshoz semmi közünk,abba nem avatkozunk bele! Mondani,igy mondta,de minden máskép lett.Rongyos,félig mezitlábos embereit napokig nem lehetett látni,de lassanként ugy szivárogtak be a többiek is,mint a kiszáradt hordó dongái közt a viz.Amikor már elegen voltak,mindenbe beledugták az orrukat. Hamarosan elmozdították a Károlyi kormány kormánybiztosát és a maguk emberét ültették a helyébe,Pandúrovics,renegát siklósi ügyvéd személyében.Ez aztán hozzáfogott a berendezkedéshez.Kire körülnéztünk,minden megyei és állami hivatal megtelt az ő renegátjaival,Egy szép napon bejelentette,hogy az.egész megszállott Alsó-Dunántúlt birtokába veszi s ezzel megkezdődött az árulók és desperádók uralma.Oly nyomasztókká váltak a közállapotok,hogy mindenki elkeseredetten jajdult fél. Amikor egészen megtelt a mérték,akkor összeálltak az elégedetlenek és elhatározták,hogy sztrájkot kezdenek a megszállók ellen.Ezt nagyszerűen szervezték me Érdeklődéssel forgatom még ma is egy be nem hódolt állami tisztviselő erre- ' vonatkozó naplóját.Ebből irom ki az alábbi részleteket.Még egyszer átélem az akkori nehéz napokat: 1919.március 2. - Furcsa mozgolódás van a városban.Sugdolóznak az emberek, Valami készül.Mindenki munkabeszüntetésről beszél.A kartársak közt ideges nyugtalanság uralkodik.Ugy érezzük,hogy a hamu alatt lappang a tüz.A munka azért rendben folyik.A nagy teremben szakadatlanul telefonál a kirendelt rác őr.Sanda szemmel figyeli a munkánkat.Tiz órakor bejött Lóri,a főmüszerész.Suttogva jelentette, hogy a városban mindenütt megállt a munka,az üzleteket lezárták,az iparosok beszüntették az üzemet.Legjobb lenne,ha mi is hazamennénk,mielőtt valami baj történnék. Sokan, különösen a nők,megfogadták a tanácsot és feltűnés.nélkül eltávoztak Miklián,a rácok megbizott spiclije.bejelentette,hogy a telefonforgalmat betiltja és csak katonai beszélgetések folytathatók.Hazamentünk,de a kapunál rác katonák motoznak meg mindannyiunkat.Remegtünk a felindulástól. Március 3, - Tele van a város plakátokkal.A városparancsnok kihirdette,hogy a sztrájkolok huszonnégy óra alatt kezdjék meg a munkát,mert az ellenszegülőket lázadókként kivégezteti.Természetes,hogy senki sem fogadott szét.Az utcán nőkön és gyerekeken kivül álig lehetett férfiakat látni.Már a hideg,tavaszi hajnal hasadtával fenn voltunk Lóri szőllejében és megbeszéltük a teendőket.Lehetőleg senki se mutatkozzék az utcán! Március 4. - Ellenőrizhetetlen hirek keringenek a levegőben.A sztrájk néhány vezetőjét elfogták a rácok és csúnyán megbotózták őket.Azt hiszik,hogy ezzel megtörik az ellenállást.Pedig csak azt érték el,hogy még többen vették nyakukba a Mecsek rejtekutjait és szöktek át a demarkáción túlra.Egész nap a hegyeket járom és a szőllők közt bujkálok'*Az éhség,-fáradtság és a hideg este mégis hazakergetnek. Bezárkózom a legbelső szobába és a sötétben elmélkedem az eseményeken. Este 10 órakor nehéz bakkancsok ütődnek a -folyosó kőkockáihoz,Dermedten húzódom beljebb a sötétségbe.Durva zörgetés az aj tón.Anyám kiszól: - Ki az? - Szilágyi urat keressük! - feleli egy nyers hang - Tessék ajtót nyitni! - Nincs itthon! - hallom anyám remegő hangját. - Tessék kinyitni,látni akarjuk a lakást! - hangzik újból s keményen a padlóhoz verik a puskatust. Zörög a kulcs,kinyilik az ajtó. - Kié ez a kalap? - kérdi az őrjárat vezetője.Végigfut a hátamon a hideg. Anyám szobájában maradt a kalapom! - Tehát mégis itthon van a fia!...Tessék előhivni.mielőtt nagyobb baj lesz! Nem akartam anyámat még nehezebb helyzetbe hozni,előbújtam a belső szobából. - Itt vagyok. Mit akarnak? - Parancsunk van,hogy elővezessük! Vegye a kabátját és induljunk! A fegyveres túlerővel nem ellenkezhettem.Felöltöztem s elindultunk, végig a városon.Sehol egy teremtett lélek,csak néha találkoztunk egy-egy őrjárattal. Mindegyik kisért valakit.
