Hetikiadás, 1933. január-december
1933-11-14 / 47 [1519]
Heti kiadás 47. az.1933.nov.14. 3. oldal. /:"Tizennyolc nehéz nap" Folytatás:/ Csodálkozva láttam,hogy a hivatal felé kisérnek.Már majdnem éjfél volt,mire beértünk. Bedugtak egy kis szobába és rámzárták az aj tót', Betelepedtem ^egy kényelmes bőrkarosszékbe és vártam az eljövendőket.Reggelig még két kollégámat zárták hozzám.Őket az ágyukból ráncigálta ki az őrjárat. Március 5. - Hajnalban bejött Mikiián.Mindhármunkat meg akart győzni arról, hogy a sztrájknak semmi értelme.Egyelőre itt kell maradnunk t Nem hagyhatjuk el az épületet.A délelőtt folyamán még két kartársunkat elfogták.Okét is behozták.Miklián szavunkat akarta venni,hogy önként vállaljunk munkát,akkor megszünteti fogságunkat . - Sajnálom,ilyesmire nem adhatom szavamat! - feleltem - Csak az erőszaknak engedek! Délig tartott fcgságunk.Akkor megint bejött Mikiién és hazaküldött. - Az őrjárat hazaviszi önöket és két órakor visszahozza ide! - Hol vár ránk az őrjárat? - kíváncsiskodtam. - Sehol.Két órára odamegy a lakásukra, - Rendben van! - feleltem és a városon keresztül szuronyos őrök kisértek haza.Alig némultak el a távozó őrjárat léptei,hamarosan becsomagoltam némi fev 4rnemüt és ennivalót,rövid bucsut vettem anyámtól és - az őrjárat kereshetett! Március 10. - Már öt napja bujkálok az ismerősöknél.A lakásunk felé nem merek menni.A sztrájk megtörhetetlen.A város ujabb plakátokkal van tele.A régi városparancsnokot leváltották s helyébe Antics ezredes jött.Azzal kezdte,hogy felszólította a várost a sztrájk abbahagyására.Aki nem engedelmeskedik,Albániába internáltatja.Érdekes,hogy már nem fenyegetnek a rácok halállal. Március 12. - Mindenfelől erőszakoskodások hire hallatszik.A rácok rendszeresítették a botbüntetést.Ökölbe szerül a kezem,amint hallom,ezt meg azt ismerőst, intelligens,vezetőszerepet játszó embereket, gyalázatosan megverték.Hiábavaló minden erőszakoskodás,az üzletek zárva maradtak,sehol sem dolgoznak.A rácok érzik gyengeségüket a fegyvertelen ellenállássá szembon.Azt mondják,Pandúrcvics topor> zékol dühében,Hire jár,hogy egyezkedni akar. Március 14. - Antics ezredes néhány urat internáltatott.Min-ioz nem változtatott a helyzeten.Ugy hallom,a tárgyalások megindultak a vezetők és az ezredes között. A város külső"képe változatlan.Férfiakat alig látni,csak az megy ki,akinek halaszthatatlan dclga van. Mindenfelé megerősített őrjáratok cirkálnak, a vezetők kezében kutyakorbács. Megérkezik a vezetőség titkos felhívása: - Kitartani a végsőkig! Március 16. - A nemzeti ünnep néma csendben mult el.A kora hajnali órákban valaki a Kossuth-szoborra koszorút tett.hatalmas nemzetiszinü szalaggal.A rácok sietve távolították el. Egész nap rác csapatok jártak ide-oda a városban,mintha kérkedni akarnának fegyveres erejükkel.Ennek ellenére titokban lappang a hir, hegy a rácok polgári hivatalai lázasan csomagolnak. Bár igaz volna! Március 18. - Vége a sztrájknak! Antics ezredes Lelgrádi parancsra megegyezett a sztrájk vezetőivel. Visszaadják a polgári hivatalokat, visszaállítják a magyar közigazgatást és csak a katonaság marad itt, a rend biztositására. Nagy az öröm! Az utcák percek alatt megtelnek emberekkel,az üzletek pillanatok alatt megnyilnak. Ragyognak az arcok, csak a megritkult rác őrjáratok orra lóg. Március 19. - Az internált urak kezdenek hazaszállingózni. A pályaudvaron óriási tömeg fogadja őket.hallatlan lelkesedéssel.Diadalmenetben kisérik őket haza... , , . , , ...Tovább is folytatnám a napló közleset,de mar csak egy szomorú hírt szabad kivennem belőle: Március 21. - Vége mindennek! A demarkáción tul felfordult a világ. Elszabadultak a pokol összes ördögei!...A vörösök kezükbe vették a hatalmat!...Itt maradnak a rácok!... ...Hát bizony,ott maradtak ezután még két és fél evig,Szomorú, gyászos idők következtek a Mecsek aljára. A demarkáción innen is, túlnan is... Milyen jó. hogy ez már mind csak a mult emléke!... ^ * 1 - MECSEKI KAROLY -
