Hetikiadás, 1933. január-december

1933-10-31 / 45 [1519]

Balkán-bl»kk. Hetek óta forr valami a falkán katlanában, Írül ugyminisz terek látogatják egymást,királyok találkozását rendezik meg, nagy tanácskozások folynak Bal kan-blokkról, gazdasági ós^politikai együttműködésről a régi tűzfészek államai között.A tárgyalások részletei egyelőre homályosak, a háttérben mozgatók szerepe sem világos, csak annyi látszik bizonyosnak^ hogy a kisantant szeretne uj támaszt nyerni,a maga oldalára csábítgatja elsősorban Bulgáriát, azt az országot,amelynek pedig már rly sok keserű tapasztalatokban volt része szomszédainak vele szemben tanusitott érzelmei felől,de ezenkívül Törökországot is szeretné megnyerni, hogy ezáltal döntő szerepet biztositson magának ugy a Balkánon, mint toyábbmenóen a Duna völgyében is. eizt a célt szolgálta Jeftics es Titulescu külügyminiszterek fokozott tevékenysége,sürü külföldi utazása,ez volt egyik lényeges pontja a jugoszláv ós,román király legutóbbi tárgyalásainak s ennek elősegítésére hoztak létre károly román és Boris bolgár Király mostani találkozását is.A mai időkben.szinte szokatlanul királyok is tanácskoznak politikai kérdésekről,tekintélyük súlyát használva fel ilyen életbevágó ügy elintézésére. liert különösen Bulgáriára-, nézve kétségtelenül életbevágp kérdésről van szó,ki tartson-e eddigi politikája mellett,vcgy csatlakozzék azokhoz, akik annyi bajt hoztak rea, oly sok veszteséget okoztak neki.Hiszen, ha az idő kere'eét jó húsz esztendővel vissza lehetne fordítani,nem lenne semmi fejtörés. Amikor a közös ellenség,, a török ellen kellett harcolni, meg volt az együttműködési alap s azelsó balkáni háborúban tényleg egymás mellett arattak diadalokat a szerb, bolgár ós görög fegyverek. De azóta, mintha századok multak^volna el, annyira megváltozott az egymáshoz való viszony.Hatalmi féltékenységből rátámadtak Bulgáriára volt szövetségesei, a legcsunyább módon hátbatámadta őt mománia s a második balkáni háborúban a bolgár nép hősi erőfeszitese. ellenére elvesz, tt úgyszólván/dndent,a'mit az elsőben szerzett. Nem csoda azután, hogy a bolgár nemzet inkább régi ellenfelével, a törökkel békült ki s azzal karöltve hadakozott a világháborúban a központi hatalmak oldalán azok ellen, akik őt annyira megrabolták. A világháború szerencsétlen kimenetele pedig csak fokozta Bulgária veszteségeit azoknak el őnyóre,akik a balkat€# háborúban is kijátszották. Ilyen előzmények után érthetően nagyon nehéz Bulgária hely•zete, hfgyan foglaljon állást a tervezett Balkántblokk ügyében.Nagyon nehéz a döntés,mert nem ti sz tanúsak oolitikai ^hanem gazdasági kérdésekről is van . itt szó.-i termelés ós értékesítés egyöntetű megszervezése ópugy,mint mindenütt a világon, nagy probléma a balkáni államokban, tehát • . ; : $ Bulgáriában is. S ha mereven elzárkózik a volt ellensógcivel való együttműködés elől, akkor ki van téve annak, hogy a gazdasági háború fegyvereivel lépnek fel vele szemben és csak fokozzák armgygis súlyos anyagi helyzetet. Az egyetlen balkán állam,amelyikre^mai helyzelében,támaszkodhatik, csupán Törökország ós az is súlypontját már régben Kisázsiába tette át

? Bulgária számára nem lehet más választás,csupán az,hogy gazdasági együ 11:eüködésben hajlandó résztvenni,politikai Balkan-blokkban azonban csak z kkor,ha t

annak feltételét teljesitik, megcsinálják a reviziót. Mert a bolgár nemzet épugy egy tapodtat sem távolodott a revízió álláspontjától, mint a magyar. Gömbös Gyula miniszterelnök szófiai látogatásakor örvendetesen alki.li.auk volt azt tapasztalni, t .« hogy a hivatalos tényezők^ a sajtó, a nép százezrei egyhangúan Kifejezést adtak a revizió követelésének. S ahogyan Törökországban, a másik megkörnyékezett államban is az ankarai ésx a rodostói ünnepségen hitvallást tettek a régi politika követése mellett, épugy Bulgária is,minden meggyőződésünk szerint nem fog . elszédülni esetleges Ígéretektől s nem adja el örökséget: a reviziót, egy tál lencséért: a ealkán-blokkért.